Szoboszlai Dominiké és a válogatotté volt az év a magyar labdarúgásban

A magyar labdarúgásban két merőben más világot él a válogatott és a klubfutball, utóbbin belül pedig a Ferencváros és a többi csapat válik szét egymástól csaknem ugyanannyira markánsan. Szoboszlai Dominik és a válogatott egyértelmű sikertörténet volt 2023-ban, a Ferencváros éve már felemásabb lett, ám jól ért véget, a többi vegyes képet mutat rengeteg hiányossággal és sajnos kevés említésre méltó momentummal. Az esztendőre visszatekintő sorozatunk harmadik részében a magyar labdarúgást vesszük górcső alá.

Tehát újra az Eb-n a magyar válogatott, sorrendben a harmadik Európa-bajnokságra jutott ki, ráadásul ezúttal nem pótselejtezőkön, hanem egyenes úton. Emellett veretlenül zárta az évet, amire a legutóbb 1976-ban volt képes, a csapat 2022. szeptember 26-a óta nem szenvedett vereséget, 12 mérkőzése nem talált legyőzőre (hét győzelem, öt döntetlen) – az eddigi rekord, a 2000. március 29. és 2001. június 2. közötti 12 meccses veretlenségi sorozat alkalmával csak három volt tétmérkőzés, most nyolc. A sérült Gulácsi Péter helyét stabilan elfoglalta a bravúrok sorát bemutató Dibusz Dénes, Varga Barnabás berobbant a csapatba, Szoboszlai Dominik pedig csapatkapitányként igazi vezérévé vált a válogatottnak, az év végére már nyoma sem volt a márciusban még kő-papír-ollót játszó szeleburdiságnak.

Szoboszlaié az év legnagyobb sztorija

Nyilván a válogatott sikereinek is köszönhető, hogy most, az év zárásakor több magyar futballista játszik topligában, mint az év elején. Szalai Attila a török Fenerbahcétól szerződött a Bundesligába, igaz, még nem sikerült biztos csapattaggá válnia a Hoffenheimben, Kerkez Milos pedig a holland AZ Alkmaarból váltott, a Premier League-ben szereplő Bournemouth játékosa lett, amelyben rendszeresen pályára is lépett a december közepén elszenvedett bokasérüléséig. Sallai Roland maradt a német élvonalbeli Freiburgban, ahogy Willi Orbán és Gulácsi Péter is az RB Leipzigben, előbbi az őszt kihagyta sérülés miatt, utóbbi viszont felépült, de nem sikerült visszanyernie a helyét a lipcsei kapuban.

Sallai Roland alapemberré vált a válogatottban és a Freiburgban is.  Fotó: Mirkó István

Az év legnagyobb sztorija Szoboszlai Dominiké, aki éppen Lipcséből igazolt el, és a kezdeti hírekkel ellentétben nem Newcastle-ban és nem a Chelsea-ben, hanem a világ egyik legnépszerűbb klubjában, a Liverpoolban kötött ki, amely 70 millió eurót szurkolt le érte. Ragyogóan kezdett Jürgen Klopp csapatában, egy kivétellel eddig az összes PL-meccsen bekerült a kezdőcsapatba, és négy gólt szerzett a különböző sorozatokban, ebből hármat a tizenhatoson kívülről.

A magyar válogatott idei mérkőzései március 23.: Magyarország–Észtország 1-1, felkészülési mérkőzés március 27.: Magyarország–Bulgária 3-0, Eb-selejtező június 17.: Montenegró–Magyarország 0-0, Eb-selejtező június 20.: Magyarország–Litvánia 2-0, Eb-selejtező szeptember 7.: Szerbia–Magyarország 1-2, Eb-selejtező szeptember 10.: Magyarország–Csehország 1-1, felkészülési mérkőzés október 14.: Magyarország–Szerbia 2-1, Eb-selejtező október 17.: Litvánia–Magyarország 2-2, Eb-selejtező november 16.: Bulgária–Magyarország 2-2, Eb-selejtező november 19.: Magyarország–Montenegró 3-1, Eb-selejtező

A válogatott elérte, hogy szinte percek alatt elfogynak a jegyek a hazai mérkőzéseire, olyanok is követik a szereplését, akiket a klubfutball hidegen hagy, Marco Rossi és a játékosok népszerűsége az eget ostromolja, a csapat bámulatosan egységes képet nyújt, és ha minden jól megy, jól teljesíthet az Európa-bajnokságon, amelyen a házigazda németekkel, a skótokkal és a svájciakkal került egy csoportba. Ugyanakkor az ősszel kiderült, hogy a keret vékony, olyan kulcsjátékosok kiesése, mint például Willi Orbán, Sallai Roland vagy Varga Barnabás, nagy űrt hagy maga után, ezért a jó Eb-hez tényleg az kell, hogy minden jól menjen, azaz mindenki Marco Rossi rendelkezésére állhasson.

A klubfutball több sebből is vérzik

Merőben más világ a magyar klubfutball, össze sem lehet hasonlítani azzal a légkörrel, amely a válogatottat körülveszi. Az egyetlen kivétel némileg a Ferencváros, amely felemás évet zár. Hosszú évek után első magyar csapatként élte meg az európai kupatavaszt, de a második számú sorozat, az Európa-liga nyolcaddöntőjében kettős vereséggel búcsúzott a német Bayer Leverkusennel szemben. Ezután itthon gyengén szerepelt, de megőrzött az előnyéből annyit, hogy ismét megnyerje a bajnokságot. A csapat vérmes reményekkel vágott neki az új idénynek is, de a feröeri Klaksvík elleni fiaskó a Bajnokok Ligája selejtezőjében az orosz vezetőedző állásába került. Az ő helyére beugró Máté Csabával az FTC az Európa-konferencialiga csoportkörébe jutott be, ahol már a szerb Dejan Sztankovics vezetésével végzett a második helyen a csoportjában a Fiorentina előtt, megelőzve a Genket és a Csukaricskit, így újra állva maradt a tavaszra is, és februárban a görög Olimpiakosszal vív majd párharcot a nyolcaddöntőért. A sok sérülés miatt a bajnokságban a Fradi sok pontot elherdált az ősz végén, és így csak a második helyen várja a folytatást a Paks mögött.

A többi klub nemigen tudott emlékezeteset nyújtani, bár a Kecskemét ezüst-, a Debrecen bronzérme a bajnokság előző kiírásában bravúrnak számít, ahogyan a Zalaegerszeg Magyar Kupa-győzelme is, de a konferencialiga selejtezőit egyik sem élte túl. A tavasz végén a Bp. Honvéd és a Vasas esett ki, a Diósgyőr és az MTK jutott fel az élvonalba.

A klubfutball tehát itthon a válogatott árnyékában él, és nem véletlenül, mert még az MLSZ szerint is sok sebből vérzik. A szövetség tanulmánya szerint a régióban csak Ausztriában stabilabb a klubok anyagi helyzete, ezt viszont elsősorban az MLSZ-nek, az állami és főszponzori juttatásoknak köszönhetik a csapatok. 

A jegybevétel például átlagosan csupán a klubbüdzsék 1,4 százalékát teszi ki, a bérköltség viszont a kiadások 74 százalékát. Az 55 európai bajnokság közül a magyar NB I a 29. helyen áll, ami elszomorító, ha azt vesszük figyelembe, hogy a magyar válogatott jelenleg a 30. helyen áll a FIFA-világranglistán, míg a Ferencváros a 117. az IFFHS klubvilágranglistáján, és mindebből az szűrhető le, hogy az NB I gazdasági, szórakoztatói és futballszakmai minősége rosszabb, mint a válogatotté és a Ferencvárosé.

Az adatok is azt bizonyítják, hogy a magyar labdarúgók nem kapósak külföldön, azaz a játékosok kinevelése és a játékjoguk jó pénzért való értékesítése terén óriási a lemaradás, amely az utánpótlásban zajló munkáról fest lehangoló képet. Régiós összehasonlításban a magyaroknak van a legkevesebb olyan játékosa, aki az NB I-nél magasabban rangsorolt bajnokságban szerepelt légiósként. Ráadásul az egész régióban a magyar 21 éven alattiaknak jut a legkevesebb játékperc az élvonalban. A tanulmányból kiderült az is, hogy a 2021/2022-es szezonban átlagosan 2772 néző látogatott ki egy-egy bajnoki meccsre, amivel az NB I 23. lett 35 vizsgált európai ország első osztályú ligái között. Az NB I (29 százalék) stadionkihasználtság tekintetében elmaradt a régió több bajnokságától, így a cseh (52 százalék), az osztrák (40 százalék) és a lengyel (40 százalék) ligától is.  

Borítókép: Szoboszlai Dominik az idén vált a magyar válogatott igazi vezérévé (Fotó: MTI/Hegedűs Róbert)