Tavaly nyáron a Magyar Nemzet többször foglalkozott Tobi Amusan esetével. A nigériai futónő, aki a 2022-es eugene-i atlétikai világbajnokságon 12,12 másodpercre javította a női 100 méteres gátfutás világcsúcsát, a 2023 július 18-i székesfehérvári Gyulai Memorial után – amit 12,35-tel nyert meg – egy nappal az Instagram-oldalán bejelentette, hogy a doppingszabályok megsértésével gyanúsítják, mondván, hogy 12 hónapon belül három alkalommal is elmulasztotta a doppingellenőrzést. Ám azt tagadta, hogy teljesítményfokozó szert használt volna. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) közölte, hogy Tobi Amusan neve felkerült a világbajnokság elfogadott nevezésű sportolók listájára, de még a vb rajtja előtt tisztáznia kell magát. Ez megtörtént, így Amusan versenyzési engedélye ideiglenes felfüggesztését feloldották, a vb-címvédő világcsúcstartó rajthoz állhat a vb-n. Budapesten azonban be kellett érnie a hatodik hellyel.
A Magyar Antidopping Csoport a honlapján részletes tájékoztatást ad arról, mit jelent a holléti nyilvántartás. Az elsődleges nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó sportolók – olimpiai kerettagok esetében természetesen erről van szó – negyedévente kötelesek tájékoztatást adni az ADAMS rendszerben a rendszeres tevékenységükről, a versenynaptárukról, az éjszakai szállásukról, és naponta 60 perc „ráérési” időt kell megadniuk, amikor a doppingellenőrök rendelkezésére állnak.
Problémát okozhat a nem beazonosítható lakcím, de a kapucsengő meghibásodása is, mert a helyszínre vezényelt doppingellenőrök – tekintettel a doppingellenőrzés előre be nem jelentett jellegére – fő szabály szerint a keresett sportolót telefonon nem hívhatják.
Kétszer lehet hibázni, de a harmadik hiba eltiltással jár
Ha a sportoló mindig ugyanabban a teremben edz, megadja a helyszínt és az edzésidőpontot, jó eséllyel megtalálják az ellenőrök, de a hétvégékkel értelemszerűen más a helyzet. Így sokszor meg is esik, hogy nem jön össze a „találkozó”. Amennyiben ez tizenkét hónapon belül csak kétszer fordul elő, semmi probléma nincs, ha viszont háromszor, akkor az már doppingvétségnek minősül, és kétéves, kivételes esetben egyéves eltiltást von maga után. Kivéve, ha a sportoló tudja bizonyítani, hogy ő nem hibázott.
Információink szerint most ebbe a helyzetbe került egy olyan magyar vívó, aki a párizsi olimpián mindenképpen éremesélyesként indulhatna. Mivel folyamatban levő ügyről van szó, a nevét az illetékesek nem hozták nyilvánosságra, és mi sem tesszük.
A Magyar Vívószövetséget azonban megkerestük az ügyben.
– Igaz-e, hogy egy magyar válogatott vívó esetében felmerült a doppingvétség gyanúja, mert az ellenőrök szerint tizenkét hónapon belül háromszor is elfordult, nem tudták elérni a holléti nyilvántartásában általa megadott ráérési időben? – kérdeztük.
Az MVSZ kommunikációs igazgatója, Szetey András, miután meghallgatta a kérdésünket, öt perc türelmet kért, azt mondta, utána visszahív bennünket. Ezt meg is történt, és arról értesültünk, hogy az MVSZ egyelőre nem kíván tájékoztatást adni.
