Az orosz sportolók a mesterlövészeket követnék a párizsi olimpián

A párizsi olimpia egyik különlegessége lesz, hogy a sportnagyhatalomnak számító Oroszország versenyzői néhány sportágat leszámítva nem lesznek ott a mezőnyben. Az orosz sportolók az elmúlt tíz évben először Oroszország államilag támogatott doppingprogramja miatt kerültek kellemetlen helyzetbe, de az összképen, az olimpiai éremtermést figyelembe véve ez nem látszott meg. Az ukrán–orosz háború kitörése után azonban sok sportág nemzetközi vérkeringéséből teljesen kikerültek az orosz sportolók, és ez a párizsi olimpia mezőnyén is meglátszik majd.

Az orosz férfi tornászok sem védhetik meg Tokióban szerzett olimpiai bajnoki címüket Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

A Szovjetunió felbomlása után az 1994-es lillehammeri téli olimpia volt az első, amelyen Oroszország ezen a néven szerepelt. Az orosz sportolók azonnal jelezték, hogy az ország megőrizte az előd sportnagyhatalmi státusát, Oroszország az éremtáblázat élén zárt, majd a nyári olimpiákon is rendre az élmezőnyben végzett, bár az orosz sportolók szerezte érmek pontos számai néha változnak az évekkel később feltárt doppingesetek következményeként. A legutóbbi három olimpián azonban az orosz zászlót már nem vonták fel, s ez Párizsban sem lesz másként, ám ezúttal már nem az államilag támogatott doppingprogram a fő ok, hanem az Ukrajna ellen vívott háború.

Műúszásban az orosz sportolók olimpiai dominanciájának a kitiltás vet véget (Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)

Az eddigi szankciók az összképet nem rontották. 2016-ban, Rio de Janeiróban, Oroszország legutóbbi szereplésekor 282 sportolóval vett részt az olimpián, 19 aranyéremmel, 17 ezüsttel és 20 bronzzal az éremtáblázat negyedik helyén zárt. Három éve, Tokióban az Orosz Olimpiai Bizottság csapata 335 sportolóból állt, miután Rióhoz képest újra lehetőséget kaptak az atlétáik is, és az éremszám is emelkedett, bár a 20 arany, 28 ezüst és 23 bronz ezúttal csak ötödik helyet ért az éremtáblázaton.

A párizsi éremtáblázaton viszont semmilyen formában nem jelenik meg orosz csapat, noha orosz sportolók részt vehetnek az olimpián, de „Nemzetközi Semleges Sportolók” megjelöléssel és a korábbiaknál sokkal alacsonyabb létszámban.

Nem ez lesz az első olimpia, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hasonló megoldást használ. 1992-ben a délszláv háború miatt a jugoszláv és a macedón sportolók indulhattak semlegesként Barcelonában. 2000-ben és 2012-ben geopolitikai változások álltak a háttérben (Kelet-Timor és Dél-Szudán alakuló függetlensége, illetve a Holland Antillák megszűnése), 2016-ban pedig a kuvaitiak azért kényszerültek függetlenként indulni Rióban, mert a helyi olimpiai bizottságot felfüggesztette a NOB.

Kik nyertek olimpiai érmet semlegesként az orosz sportolók előtt?

Kuvait tragédiája, hogy pont Rióban nyert aranyérmet az ötkarikás programból azóta kikerült dupla trapban Fehaid al-Dihani, azaz az arab országnak olimpiai bajnok sportolója van, olimpiai aranyérme viszont hivatalosan nincs.

Al-Dihani egyben az egyetlen sportoló eddig, aki semleges színekben lett olimpiai bajnok, s érdekesség, hogy mind az öt semleges érem lövészetben született, azaz az orosz sportolók a mesterlövészek útján járnának Párizsban, bár van egy apró, jelzésértékű különbség: idén az orosz – és szintén a háború miatt a fehérorosz – sportolók neve mellett nem az ötkarikás zászló, hanem egy külön erre az olimpiára megalkotott lobogó lesz.

Orosz sportolók a párizsi olimpián

Sok sportágban egyáltalán nincs esély orosz szereplésre. Orosz csapatok egyáltalán nem lehetnek az olimpián, azaz nem lehet címvédés a tornászok csapatversenyeiben, a 2000 óta csak orosz aranyérmeket hozó műúszásban, valamint a női tőrözők és kardozók csapatversenyében sem – utóbbi mezőnyben akár a magyar csapat is élhet az eséllyel, amely, már az oroszok távollétében a legutóbbi két világbajnokságot megnyerte. Más sportágakban ugyan elméletileg lehettek volna orosz indulók, ám a háború következtében annyira kizárták őket a nemzetközi vérkeringésből, hogy a gyakorlatban nem volt esélyük megszerezni a kvótát.

Cikkünk megjelenéséig huszonhat kvótát szereztek orosz sportolók Párizsra, s ennek több mint a felét, tizenhatot birkózók. A szám még emelkedni fog, például a teniszezőkkel, akik a Nemzetközi Teniszszövetség kétértelmű állásfoglalása ellenére végül ott lehetnek a mezőnyben. Tokióban vegyes párosban orosz házidöntőt rendeztek, erre elméletileg Párizsban is lesz lehetőség. Az azonban nyilvánvaló, hogy a korábbi olimpiákhoz képest nagyon alacsony lesz az orosz sportolók száma.

Tegyük hozzá: a kvótaszerzés nem jelenti feltétlenül azt, hogy az orosz sportolók el is indulnak Párizsban. Sztanyiszlav Pozdnyakov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke idegen ügynököknek nevezte azokat, akik semlegesként indulnak majd az olimpián. Oroszország szeptemberben Barátság Játékokat rendez, hogy kárpótolja a Párizstól távol maradó sportolóit. Teljes bojkottot azonban nem akarnak az oroszok.

– Mi van akkor, ha valaki a zászló nélkül versenyez? Nem ismerjük fel, hogy ő a mi sportolónk? Dehogynem. Ha nyer zászló nélkül versenyezve, nem leszünk rá büszkék? Dehogynem. Az olimpiai bajnok maga válik zászlóvá – fogalmazott Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.

Az már biztos, hogy az orosz sportolók részvétele nem vezet bojkotthoz, noha korábban Ukrajna és néhány vele szolidarító ország kilátásba helyezte ezt. Az ukrán sportminiszter, Matvij Bidnyij azonban a múlt héten bejelentette, hogy Ukrajna részt vesz az olimpián, amit már önmagában győzelemnek tekint a háború árnyékában.

Mi a helyzet a fehérorosz sportolókkal?

Oroszországhoz hasonlóan a háborút támogató Fehéroroszország zászlaja sem jelenik meg az olimpián, a fehérorosz sportolók ugyanúgy semlegesként vehetnek részt Párizsban, mint az oroszok. A létszám az ő esetükben is csökkenni fog, a tokiói 101-es negatív csúcshoz képest is, de az összképre a Fehéroroszország elleni szankciónak kisebb hatása lesz. Az ország egyetlen tokiói aranyérmese, a gumiasztalos Ivan Litvinovics például indulhat Párizsban, hogy megvédje címét.