Nem akar népszavazást a budapesti olimpiáról a MOB

A Magyar Olimpiai Bizottság, továbbá három olimpiai bajnok, Nagy Tímea, Kovács Kokó István és Vaskuti István, valamint Kemény Dénes, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabda szövetségi kapitány az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy a patinás testület semmisítse meg a 2036-os budapesti olimpia megrendezését célzó népszavazási kezdeményezést. A MOB közleményben fejtette ki az álláspontját

Megváltozott a folyamat, hogy a NOB miként választja ki az adott olimpia helyszínét Fotó: MTI/EPA/Andre Pain

A budapesti olimpia ügye időről időre mindig előkerült. Az sem újdonság, hogy sokan politikai haszonszerzésre kívánják felhasználni. Így tett a Momentum Mozgalom, amely 2017-ben Nolimpia név alatt indított aláírásgyűjtést a 2024-es budapesti olimpiai pályázat ellen.

Idén ismét terítékre került a budapesti olimpia. Orbán Viktor augusztusban a Nemzeti Sportnak adott interjúban úgy fogalmazott, „az aranykapu ki van nyitva, csak át kéne bújni rajta”. Ez persze nem jelenti azt, hogy Magyarországnak rögtön a következő „szabad” olimpiára jelentkeznie kell. Az már biztos, hogy 2028-ban Los Angeles, 2032-ben pedig Brisbane a házigazda, leghamarabb tehát 2036 jöhet szóba.

Fontos megjegyezni, hogy már nincs klasszikus pályázat, a Nemzetközi Olimpia Bizottság kezdeményez tárgyalásokat az általa kiválasztott városokkal. Ebben a folyamatban a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és Budapest is szerepel.

Igen, Budapest lehet az egyik jelölt 2036-ra, ám addig számos feltételnek teljesülnie kell. Amíg a NOB nem kéri fel a MOB-ot és Budapestet a rendezésre, ezzel párhuzamosan nem mondatik ki, hogy minden adott a budapesti olimpiához, addig nincs értelme a lakosságot hergelni ezzel a kérdéssel.

A Magyar Olimpiai Bizottság szerdai közleményében éppen ezért türelemre int. A MOB három olimpiai bajnokkal (Nagy Tímea, Kovács Kokó István, Vaskuti István), valamint a 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban aranyérmes férfi vízilabdacsapat szövetségi kapitányával, Kemény Dénes közösen azzal a beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy a patinás szervezet semmisítse meg a Kúria döntését.

Hogy ez mit is jelent? 

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”

Néhány politikus, közöttük a független Hadházy Ákos ezzel a kéréssel kezdeményezett népszavazást, amit a Fővárosi Választási Bizottság elutasított. Ezután viszont a Kúria hitelesítette a kezdeményezést, a végső szót immár az Alkotmánybíróságnak kell kimondania. 

Elhamarkodottan és nem létező lehetőségről – ma lehetetlen pályázatot benyújtani az olimpia rendezési jogára – nem javasolt döntést hozni. Ezzel becsapnánk Magyarországot

– olvasható a MOB közleményében, amely ugyanakkor azt is világosan kimondja, nem ellenzi a budapesti olimpiát, csak körültekintő döntést szeretne. 

A MOB álláspontja világos:

A tájékozódási folyamat kizárólagos céljai az olimpia és paralimpia megrendezhetőségével kapcsolatos információk megismerése, illetve annak tárgyilagos vizsgálata, hogy Budapesten, Magyarországon, valamikor a XXI. század második harmadában, a fenntarthatóság szempontjainak maximális érvényesítése mellett megrendezhetőek-e úgy az olimpiai és paralimpiai játékok, hogy az Budapest és Magyarország számára egyértelműen előnyös legyen és városfejlesztéssel járjon. A MOB és a Magyar Paralimpiai Bizottság azt javasolta Budapest Főváros Önkormányzatának, hogy a tájékozódás eredményeiről legkésőbb 2026. szeptember 30-ig készítsenek közös, bárki által megismerhető nyilvános jelentést.

Amennyiben az Alkotmánybíróság elfogadja a MOB beadványát, az nem jelenti azt, hogy ne lehetne olimpia Budapesten 2036-ban. Csak annyit, hogy most ne legyen róla népszavazás. A budapesti olimpia lehetőségéről pontos jelentést vár a Magyar Olimpiai Bizottság.

A MOB teljes közleménye a szervezet honlapján olvasható.