Összesen hét ország versengett az idei női Eb rendezési jogáért, 2020 januárjában pedig az Európai Kézilabda-szövetség úgy döntött, hogy az orosz, valamint a cseh, szlovák, lengyel közös pályázattal szemben a magyar, osztrák, svájci trió kap lehetőséget arra, hogy megrendezze a 2024-es női Európa-bajnokságot. A bejelentés pillanatában nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország ezzel harmadszor lehet a női Eb házigazdája, miután, 2004-ben egyedül, 2014-ben pedig a horvátokkal közösen rendezett Eb-t.
Az Európa-bajnokság jó lehetőség a résztvevőknek és a rendezőknek egyaránt, ilyenkor ugyanis nagy figyelem irányul a sportágra. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss írásában arra emlékeztettek, hogy a koronavírus-járvány előtti utolsó, 2020-as férfi-Eb nem kevesebb, mint 1,1 milliárd nézőt ért el! Az Európai Kézilabda-szövetség a 2014-es női Európa-bajnokság kapcsán közölt összesített adatokat, ezek alapján a tíz évvel ezelőtti viadal 723 millió nézőhöz jutott el.
A budapesti BL-elődöntőnél nem volt nézettebb klubmeccs
Érdekes megfigyelni, hogy a kézilabda-rajongók nem feltétlenül tesznek különbséget női és férfimérkőzések között. Mindezt az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány cikkében nemzetközi példákkal szemléltették, emlékeztetve, hogy a 2018-as női Európa-bajnokság döntője kapcsán a francia televízió kivételes nézettségi adatokról számolt be. A hat évvel ezelőtti orosz–francia finálét a legizgalmasabb pillanatokban 8,1 millióan nézték, miközben a teljes mérkőzést 5,4 millióan követték Franciaországban. Egy évvel korábban, 2017-ben a férfi-világbajnokság döntőjét, amelyet Franciaország és Norvégia játszott, majdnem egymillióval kevesebb, összesen 4,3 millió francia szurkoló nézte a televíziós közvetítésen keresztül.
Magyarország e tekintetben szintén kivételes helyzetben van, gyakran hasonló vagy magasabb nézettséget produkálnak a női válogatott mérkőzései, mint a férfimeccsek. Ehhez kapcsolódik, hogy tavaly éppen Magyarországon állítottak fel egy világrekordot is: a 2014 óta minden évben Budapesten rendezett női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntő 2023-as elődöntője, a Ferencváros–Esbjerg összecsapás volt a valaha volt legtöbb nézőt a csarnokba csábító női klubmérkőzés a maga 20 022 helyszíni nézőjével. Ezt az adatot csak az idei olimpia francia–német negyeddöntője tudta überelni.
Utóbbi tény már csak azért sem meglepő, mert a kézilabda éppen Németországban, Franciaországban, valamint Spanyolországban és az északi országokban rendelkezik a legnagyobb szurkolótáborral. Emellett természetesen Magyarország is fontos központja a sportágnak, ennek megértéséhez elég talán csak az élklubok, női fronton a Ferencváros és a Győr, férfiszinten pedig a Veszprém és Szeged egy-egy BL-meccsének hangulatát megtapasztalni.
Több országban is közvetlenül a futball mögött áll a kézilabda
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya szerint a kézilabda a futball mögött hét európai országban számít egyértelműen a második legnépszerűbb sportágnak, Dániában, Észak-Macedóniában, Izlandon, Montenegróban, Németországban, Norvégiában és Romániában, illetve Dánia autonóm tartományában, a Feröer szigeteken. További tíz európai országban, így Magyarországon is szoros a verseny, a kézilabda a második-harmadik legnépszerűbb csapatsport címért verseng a vízilabdával. A Magyarországgal szomszédos országok közül Romániában és egyes balkáni országokban is a második legnépszerűbb csapatsport a kézilabda, de a teljes közép- és kelet-európai térségben dobogós helyen szerepel a népszerűségi listán.
A női kontinenstornákról elérhető nézettségi adatok alapján kijelenthető: a november 28-tól december 15-ig tartó Eb az eddigi tendencia alapján nagy érdeklődésre számíthat. Tizennyolc évvel ezelőtt, 2006-ban 461 millió volt az Eb összegzett nézőszáma, nyolc évvel később, a 2014-es magyar–horvát közös rendezésű Eb viszont már 723 milliós közönséget ért el. A kiugró emelkedés oka az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerint a közvetítések növekvő időtartamában keresendő, tíz évvel ezelőtt már 145 országban közvetítették a találkozókat. A 2022-es norvég–dán finálé mindkét országban az év legnézettebb tévéműsora lett. A modern korban segíti az események népszerűsítését, fiatalabb generációkhoz való eljutását a rengeteg, digitális térben elérhető tartalom is – a 2022-es női Eb idején a TikTokon közzétett 33 videó 21 millió megtekintést gyűjtött össze, míg az EHF EURO Instagram-csatornáján több mint 26 milliószor látták a bejegyzéseket.
Megállapítható, hogy a kézilabda népszerűsége nemzetközi szinten töretlen – ehhez hozzátehetjük, hogy mindez Magyarországra is igaz.
Öt napon belül három meccs
A női válogatott tehát lehetőséget kap arra, hogy a csoportkörben, sőt továbbjutása esetén a középdöntőben is hazai pályán, Debrecenben fogadja az ellenfeleket. Amennyiben a lányok eredményesen szerepelnek, biztosra vehető, hogy még magasabbra szökik majd a kézilabdaláz.
A Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány által felkészített magyar női kézilabda-válogatott november 28-án, csütörtökön a törökök ellen kezd az Európa-bajnokságon. Két nappal később, november 30-án Svédország lesz az ellenfél az A csoportban, a csoportkör végül magyar szempontból december 2-án, hétfőn, az Észak-Macedónia elleni összecsapással zárul.
Amennyiben kivívja a folytatás lehetőségét, december 5–10. között szintén a Főnix Csarnokban szerepelhet a középdöntőben a nemzeti csapat. A torna végjátékára Bécsben kerül majd sor.
