– Miként fogadta a tanítványai döntését, miszerint az FTC-ben folytatják a pályafutásukat?
– Nem ért váratlanul a dolog. Emberileg is mindig jó volt a kapcsolatunk, így tudtam arról is, hogy miután összeházasodtak, Kristóf és felesége Budapesten képzeli el a jövőjét. Dávid barátnője, Fábián Bettina pedig már évek óta a Ferencváros sportolója, így az ő döntése is érthető.

– Hasonló esetben többször láttunk már példát arra, hogy az edző is követi a tanítványait. Az FTC önt nem csábította?
– Bizonyos háttérmozgás volt ugyan, de a tárgyalásig nem jutottunk el. Egyébként semmiképpen nem költöztem volna el Veszprémből, hiszen több mint harminc éve itt élek, a feleségem is itt dolgozik pedagógusként, továbbá a három gyermekem, valamint a legidősebb fiam hármas leányikrei is ide kötnek.
– Jelentős vihart kavart, hogy az Év edzője választáson Golovin Vlagyimir mögött csupán második lett. Bántotta az újságírók szavazásának végeredménye?
– Ennek az eseménynek nem tulajdonítok különösebb jelentőséget, hiszen az én munkámat a tanítványaimnak a 2024-es év világversenyeiről hozott tizenkét érme minősíti, nem a szavazás. Golovin Vlagyimirral egyébként jó a kapcsolatom, az eredményhirdetést követően gratulált nekem és csak annyit mondott, hogy bocs!
„Edzősködésem teljes naivitással indult”
– Hosszú éveken át szinte észrevétlenül dolgozott Veszprémben, mesélje el, kérem, hogyan jutott el a tanítványával a csúcsra!
– Százhalombattán kezdtem el dolgozni, ahol nevelkedtem. Edzősködésem teljes naivitással és az úszás szeretetével párosulva indult. Vizi Csaba kollégámmal az akkori sportiskola amatőr úszóit próbáltuk meg napról napra mindig kicsivel előbbre tologatni. Kevesebb úszástudással, de annál nagyobb lelkesedéssel dolgoztunk, mígnem elsősorban egészségügyi megfontolásokból – asztmára hajló gyerekeim féltése okán – megragadtam egy adódó lehetőséget. Öt év után így kerültem Veszprémbe, ahol persze komoly múltja volt már akkor is az úszásnak, hiszen Kiss Judit a Veszprémi Úszó Klub versenyzőjeként, Gyenge Zsigmond vezetőedző irányításával készülve jutott ki az 1992-es és az 1996-os olimpiára. Mellette számos ifjúsági Európa-bajnoka is volt a klubnak, így egy sokkal magasabb szakmai színvonalú helyre érkeztem. Éveken át Gyenge Zsigmond mellett másodedzőként dolgoztam a Március 15. utcai iskola 5x25 méteres tanmedencéjében. Kiss Judit mellett a csoportban Moldvai Kata, Kádár Lajos és Schönek András készült. Ők hosszabb távokon, gyorsúszásban versenyeztek. Ez idő alatt nagyon sokat tanulhattam az olimpiai ciklusokra bontott felkészülés lényegéről, miközben elkezdtem a TF-en szakedzőire járni. Fontos különbségekre eszméltem rá, amelyek a szakmai továbblépésemet készítették elő.