Az olimpiai bajnok Rasovszky Kristóf: „Nekem is voltak nehéz napjaim”

Rasovszky Kristóf napra pontosan tizenkét évvel Risztov Éva londoni győzelme után lett olimpiai bajnok Párizsban tíz kilométeres úszásban. Nagyszerű éve van a veszprémi klasszisnak, aki februárban Magyarország első világbajnoki címét szerezte a klasszikus számban. Rasovszky barátságról, pisztolyos ünneplésről, Hosszú Katinka nyílt levelének szerencsétlen időzítéséről, a koszos Szajnáról és a nyílt vízi úszás fals megítéléséről is beszélt. Olimpiai bajnokunk nem biztos benne, hogy a 2028-as Los Angeles-i játékokon is ott lehet még, de nem is zárja ki.

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnoki címet szerzett tíz kilométeres nyílt vízi úszásban Párizsban. Idén a dohai világbajnokságon is aranyérmes volt a klasszikus távon, 2024-ben felért az abszolút csúcsra, de vannak még komoly céljai az úszásban. Fotó: Csudai Sándor

– Hol pihente ki az olimpiát?
– Szerbiában kirándultunk a feleségemmel – válaszolta a Párizsban olimpiai bajnok Rasovszky Kristóf. – Vízközelben maradtam, de az úszást most nem erőltettem, inkább a kajak és a SUP került elő.

A dobogós Betlehem Dávid és Rasovszky Kristóf a török sportlövő, Yusuf Dikec tiszteletére pisztolyt formálva ünnepelt. Fotó: Csudai Sándor

– Párizsban kiúszhatta magát. Az olimpia emlékezetes pillanata volt, ahogy Betlehem Dáviddal az első és a harmadik helyen értek a célba a Szajnában, aztán úgy ünnepeltek, hogy pisztolyt formáltak a kezükből. Ekkora hatással volt önökre Yusuf Dikec?
– Addigra már óriási sztár volt a török sportlövő az olimpián, aki komolyabb felszerelés nélkül, hétköznapi szemüvegben, lazán beállt lőni, úgy szerzett ezüstérmet. Őt utánozva ünnepelte az aranyérmét a rúdugró Armand Duplantis, miután világcsúccsal győzött, és mások is. Dáviddal készültünk arra, hogy mit csinálnánk, ha mindketten a dobogón végzünk, és beálltunk ebbe a sorba, mert ahogyan Dikec versenyzett, az elég menő volt.

– A pisztolyt megtervezhették előre, de azt az összeborulást, amit Betlehem Dávid célba érkezése után láthattunk kettejüktől, aligha. Az spontán, őszinte és épp emiatt itthonról nézve is megindító volt. Mi minden szakadt fel önökben abban az ölelésben?
– Dáviddal már négy éve együtt készülünk, az edzéseken kívül is sok időt töltünk együtt, az úszáson kívül is sok mindenről beszélgetünk. De ez igaz a többiekre is, beleértve Kalmár Ákost és Sárkány Zalánt. Szóval nemcsak honfitársak, nemcsak csapattársak, hanem jó barátok is voltunk mi ketten a párizsi mezőnyben, és azzal, hogy együtt végeztünk a dobogón, egy két éve kergetett álmunk vált valóra. Már régóta szerettünk volna együtt ünnepelni egy nagy verseny végén, legyen az világkupa, Eb- vagy vb, de valahogy sosem ment. Ha az egyikünknek jól jött ki a lépés, akkor a másiknak biztos nem. Az, hogy pont az olimpián sikerült, az teljes extázist jelentett, és abban az ölelésben benne volt mindaz, amin együtt keresztülmentünk az elmúlt években.

„Soha többet nem akartam ezt csinálni”

– Rióban még medencében indult az olimpián, és a nyílt vízre való átállása nem szerelem volt az első látásra. Eszébe jutott, milyen hosszú utat tett meg az olimpiai győzelemig?
– Medencében is a hosszabb távokat úsztam, és miután Risztov Éva a 2012-es olimpiai aranyával feltette a térképre itthon a nyílt vízi úszást, rávettek, hogy próbáljam ki. 2014-ben volt az első versenyem, hét és fél kilométert úsztam az ob-n Balatonfüreden, negyedik lettem, nagy különbséggel lemaradva. Nem volt jó élmény, soha többet nem akartam ezt csinálni, mert többet vártam magamtól és egyáltalán nem élveztem azt az úszást. Aztán csak elindultam újra, és versenyről versenyre egyre jobban ráéreztem az ízére. Visszanézve tényleg hosszú utat tettem meg.

– Ha nincs Risztov olimpiai aranya, most nincs az öné sem?
– Éva sikere új utakat nyitott, többek között előttem is, és meg kell említeni Olasz Annát is, az ő huszonöt kilométeres vb-ezüstjét, meg a temérdek érmét. Összességében pedig az dobott nagyot a nyílt vízi úszáson, hogy 2008-ban bekerült az olimpiai programba, és azóta is folyamatosan bővül, erősödik a mezőny, tehát ami tegnap elég volt a sikerhez, az holnap már nem biztos, hogy elég lesz. Jó példa Párizsból az ír Daniel Wiffen, aki medencében 800 méteren aranyérmes lett, és most először nyílt vízen is kipróbálta magát. Egyre többen nyargalnak át. Ami minket illet, napra pontosan tizenkét évvel Éva győzelme után lettem aranyérmes én is. Lehet, hogy a magyar sportdiplomáciának kérvényeznie kellene, hogy a női vagy a férfi nyílt vízi számot mindig augusztus kilencedikén tartsák meg, mert ez a dátum eddig nagyon bejött nekünk.

Rasovszky és Betlehem megindító pillanata az olimpián: egy ölelés, két érem, igaz barátság. Fotó: Csudai Sándor

– Rengeteg aggasztó hír jelent meg a Szajna szennyezettségéről, majd Betlehem Dávid és Fábián Bettina kórházi ápolásra szorult a versenyek után. Ott volt a fejében, hogy bajuk is eshet abban a piszkos vízben?
– Nekem sikerült megúsznom, legalábbis nem volt semmilyen tünetem, de Dávidék nem voltak ilyen szerencsések. Tudtuk, hogy mire számítsunk, tényleg ezzel volt tele minden, és nyilván felerősítette a negatív hangokat a Szajna rossz híre, hiszen száz évig tilos volt a fürdőzés benne Párizsban a szennyezettség miatt. Az olimpián fókuszba kerülnek ezek a dolgok, hasonló volt a helyzet Rióban is, ahol a Copacabana szintén nem túl jó híre miatt akkor is sokat foglalkoztak a víz tisztaságával. Egy hétköznapibb versenyen nem hallunk baktériumszintekről, csak annyit közölnek, hogy lehet-e a vízben úszni. Ezúttal is próbáltunk csak erre koncentrálni, mert ha az járt volna a fejünkben, hogy mi van a vízben, mi bajunk eshet, akkor biztosan nem tudtunk volna teljesíteni. Mindenesetre a versenyt két nappal megelőző edzést tudatosan hagytuk ki a Szajnában, nem akartunk kockáztatni egy fertőzést, de nem is volt szükségünk az ismerkedésre, mert idehaza a Dunában jól felkészültünk a folyó sodrására.

– Sok szó esett arról, hogy versenyelőnyt szereztek azzal, hogy a Dunában begyakorolták, hogyan érdemes a víz sodrásában fordulni, az árral szemben úszni. Arról talán kevesebben hallottak, hogy van extrém folyami tapasztalata is Kínából, amikor a Jangcéban úszott.
– Az teljesen más volt, a Jangce sodrása brutális, azon a versenyen keresztbe kellett átúszni a folyót, és olyan erősen vitte az embert, hogy a cél nem is a rajttal szemben volt a túlparton, hanem jóval lejjebb. Ehhez képest a Szajna sodrása sokkal gyengébb. A Dunáé is, de az egy picit erősebb a Szajnáénál, így nagyon jó felkészülési helyszín volt, mert nagyobb terhelés alatt edzettünk, mint amilyen maga a verseny volt.

Hosszú Katinka várhatott volna a nyílt levelével

– Hétfőn sajtótájékoztatót tartott a Magyar Úszószövetség, amelyen Gellért Gábor szövetségi kapitány megemlítette, hogy Hosszú Katinka nagy port kavaró nyílt levele, amelyben lemondásra szólította fel a szövetség vezetését, nem jött jól az olimpia közepén a nyílt vízi úszóknak, és önt külön is említette.
– Mindenkinek joga van a véleményhez és annak kinyilvánításához, ezt nem is szeretném vitatni, de az időzítés tényleg nem volt a legszerencsésebb. Lementek a medencés versenyek, következtünk mi, és azt éreztem, hogy az úszósportban a fókusz megint nem rajtunk, az olimpián következő versenyeinken volt, hanem valami máson. Nem tudom, hogy egy ilyen levélnek van-e jó időzítése, de talán meg lehetett volna várni vele az olimpia végét.

– Ha jól értem, általánosságban is zavarja, hogy a nyílt vízi úszók kevesebb figyelmet kapnak.
– Sokat javult a helyzet, amióta olimpiai szám lett, de még mindig viszonylag sok az olyan hang, amely szerint a nyílt vízi úszás nem egyenértékű. Ez teljesen fals kép, rossz megközelítés. Ugyanolyan úszás ez is, mint az ötven vagy az ezerötszáz méter, még a nyílt vízi kitétel sem biztos, hogy helyénvaló, a többi elé sem mondjuk azt, hogy „medencés”. Úszás és kész.

Az olimpiai bajnokot zavarja a nyílt víz miatti megkülönböztetés: úszás és kész. Fotó: Csudai Sándor

– Három éve a tokiói olimpián Florian Wellbrock már a tíz kilométer elején elhúzott és nem is lehetett megverni, most pedig ön aratott hasonló rajt-cél győzelmet. A némettől leste el a győztes taktikát?
– Floriantól is, de még inkább az idei saját tapasztalataimból következett, hogy mit kell csinálni. Év elején a dohai vb-n hasonlóan kezdeményező taktikával győztem, az olimpia előtt viszont az Európa-bajnokságon kényelmesebben kezdtem, kiadtam a kezemből az irányítást, és úgy félig-meddig sikerült leszerepelnem a kilencedik hellyel. Ezután döntöttem el, hogy az olimpián agresszívabban kezdek, és bejött.

– Dohában hazánk első világbajnoka lett a klasszikus távon februárban, Párizsban Risztov Éva után a második magyar olimpiai aranyat szerezte meg nyílt vízen. Mérlegre lehet tenni, hogy szakmailag melyik ér többet?
– Egy világbajnokságon nagyobb a mezőny, hetven-nyolcvan induló van, miközben az olimpián csak harminc. Innen nézve egy nagyobb mezőnyben nyerni is nehezebb, de közben az olimpián is ott vannak a legjobbak. Szóval nem mondanám könnyebbnek, inkább csak azt, hogy másként kellett úszni, mintha több rivális lett volna. Fantasztikus volt az első magyar vb-aranyat megszerezni, de az olimpiát mégis kicsit többre tartom a jelentősége miatt.

– A tokiói ezüstérme után úgy fogalmazott lapunknak, hogy Párizsban is szeretne dobogóra állni, de nem dől a kardjába, ha nem arany lesz belőle. Arany lett.
– Nem akartam rágörcsölni arra, hogy az ezüst után csakis az arany lehet az elfogadható eredmény. Az ezüstnek Tokióban is őszintén tudtam örülni, és Párizsban is boldog lettem volna egy másik színű éremmel is, de ez persze nem azt jelenti, hogy nem akartam nyerni. Mindig minden versenyen a győzelem a cél, amelyen elindulok, de van amikor úgy alakul, hogy a kevesebb is tud örömöt szerezni.

Rasovszky Kristóf: Los Angeles még nem biztos

– A britek úszóklasszisa, Adam Peaty mesélt arról, hogy az olimpiai aranyérem a legnagyszerűbb, de egyben a legridegebb dolog is lehet az ember nyakában. Több bajnok is depresszióval küzdött, mert miután elérte a nagy célt, elvesztette a motivációt. Gondolkodott már azon, hogy idén világ- és olimpiai bajnok lett, mi jöhet még ezután?
– Egyelőre úgy érzem, vannak még céljaim az úszásban, az utóbbi években a medencés számokra is egyre nagyobb fókuszt helyeztünk, tavaly a fukuokai vb-n hatodik lettem ezerötszázon, idén Dohában ötödik nyolcszázon. Szeretném megdönteni négyszázon Kis Gergő országos csúcsát, amit már nagyon régóta, 2009 óta őriz. Olimpiai bajnokként pedig jó lenne még egy ideig a csúcson maradni, szóval találok motivációt. De ha úgy alakulna, hogy az úszás már kisebb szerepet töltene be az életemben, akkor sem aggódnék, mert erős családi háttér van mögöttem, a feleségem mindenben támogat. 

Nekem is voltak nehéz napjaim, 2022-ben, egy évvel az olimpiai ezüst után a hazai vb-n fel kellett adnom a tíz kilométeres versenyt, pedig nem volt jellemző rám, hogy idő előtt kiszállok a vízből. Azt nem volt könnyű feldolgozni, de sikerült felállnom, és jól jöttem ki belőle.

– Szokás olimpiai ciklusokban gondolkozni, és a következő végén, 2028-ban, a Los Angeles-i játékok idején 31 éves lesz. Mennyire biztos benne, hogy kitart addig?
– Nem mondom száz százalékra, hogy ott leszek Los Angelesben is, viszont 2027-ig mindenképpen szeretnék úszni, mert akkor lesz újra Magyarországon nagy vizes világbajnokság. Kicsit még a 2022-es tüske is bennem van, de ettől függetlenül is jó lenne még egyszer hazai közönség előtt egy ilyen nagy versenyen megmutatni magam. Azt majd utána meglátjuk, hogy ráhúzok-e még egy évet Los Angelesig.