A Forma–1 saját magának köszönheti, hogy unalomba fulladt a Japán Nagydíj

Sok dolgot lehet mondani a távol-keleti Forma–1-es futamokról, de azt nem, hogy unalmasak lennének. Ezért is tűnhetett meglepőnek, hogy vasárnap a 2025-ös Japán Nagydíj az elmúlt évek egyik legeseménytelenebb versenye volt, már a hatodik körben kialakult a pontszerzők végső sorrendje. A sportág történetében negyedszer fordult elő, hogy az első hat rajtkockából induló pilóta ebben a sorrendben is ért célba, ez is sokat elmond az unalom tényéről. Megpróbáltuk kideríteni, hogy mi állhat a történtek hátterében.

A Forma–1-es Japán Nagydíj mindössze 15 előzést hozott (Fotó: MOHD RASFAN / AFP)

Csak azért nem aratott rajt–cél győzelmet Max Verstappen a Forma–1-es Japán Nagydíjon, mert az egyetlen bokszkiállását hamarabb hajtotta végre, mint az addig mögötte haladók között néhányan. A 22. körben behajtott a bokszutcába, és miután Lando Norrist (centikkel) megelőzve hajtott ki onnan, már nem volt kérdéses, hogy a pole pozíciót meglepetésre megszerző holland pilóta futamgyőzelemre váltja az első rajtkockáját. A rendre a szezon egyik legizgalmasabb versenyét hozó szuzukai futam az előrejelzések alapján idén is izgalmasnak, ráadásul esősnek ígérkezett, ehhez képest ezúttal unalomba fulladt a száraz körülmények között.

Lando Norris közel volt Max Verstappenhez, de nem volt reális esélye a Forma–1-es Japán Nagydíj megnyerésére (Fotó: NurPhoto/Yusuke Harada)

Mit jelent, hogy unalmas volt a Forma–1-es Japán Nagydíj?

Több tekintetben is lehet izgalmas egy futam a száguldó cirkuszban. Az egyik ilyen lehetőség a taktikai csata, mint ami az előző, Kínai Nagydíjon is történt. Egy másik jellemzője ennek a jelzőnek, amikor történik egy-egy baleset, majd pályára hajt a biztonsági autó. Egy harmadik pedig, amikor előzésekkel teli, szoros küzdelmet hoz a verseny. Nos, április 6-án egyiket sem láthattuk Szuzukában. 

1. Lance Stroll kivételével mindenki egy bokszkiállással zárta a futamot, ráadásul szinte mindannyian azonos gumistratégiával. 
2. Mind a húsz autó befejezte a versenyt, ez csupán a 16. ilyen alkalom volt a Forma–1 történetében.
3. Az 53 körös Japán Nagydíjon mindössze 15 előzés történt, ezek közül az első kört követően összesen nyolc.

Nem lehetett azt várni, hogy dőljön meg a legmagasabb előzésszám rekordja (amit az új évezredben száraz körülmények között a 2016-os Kínai Nagydíj tart 170-nel), de már-már történelmi mélységekben járt a mezőny vasárnap. Ami az előzéseket illeti, a ferraris Lewis Hamilton a hatodik kör elején elment Isack Hadjar Racing Bullsa mellett, és ez volt az egyetlen(!) helycsere, ami a pontszerzők között történt. A nyolcadik megelőzte a hetediket. Ennyi. Ez egyben azt is jelenti, hogy az első hat sorrendje változatlan maradt, erre pedig mindössze háromszor (a szinte eltörölt 2021-es Belga Nagydíjjal együtt négyszer) volt korábban példa a sportág történetében: a 2018-as Monacói Nagydíjon, a 2018-as Szingapúri Nagydíjon és a 2024-es Monacói Nagydíjon. Hatalmas különbség, hogy míg azok szűk utcai pályán történtek, addig a mostani az egyik legismertebb épített versenypályán.

Szuzukában 35. alkalommal versenyzett a hétvégén a Formula–1 mezőnye, de ennyire alacsony előzési számra korábban még soha nem volt itt példa. Hogy a közelmúlttal összehasonlítsuk a mostani 15-ös számot, 2023-ban 29, 2024-ben pedig 48 előzés volt a Japán Nagydíjon. Az előző szezonban kizárólag Monte-Carlóban nem érte el ezt a 15-ös értéket az előzések száma, akkor viszont egyenesen az első tíz sorrendje volt ugyanaz a rajtnál, mint a befutónál. Ne csodálkozzunk tehát, hogy még a versenyzők is unalmasnak titulálták a vasárnap történteket.

📊 Pour la première fois de l'Histoire de la F1, le Top 10 a terminé la course dans le même ordre que la grille de départ cet après-midi ! 😮

Leclerc : P1 au départ ➡️ P1 à l'arrivée
Piastri : P2 ➡️ P2
Sainz : P3 ➡️ P3
Norris : P4 ➡️ P4
Russell : P5 ➡️ P5
Verstappen : P6 ➡️ P6… pic.twitter.com/PCJh7B5ao2

— Off Track (@OffTrack_FR) May 26, 2024

Mi okozhatta a Japán Nagydíj unalomba fulladását?

Röviden: a jelenleg érvényes szabályok. Az idén is használt autók aerodinamikai beállításaival ugyanis a DRS és a szélárnyék ellenére szinte lehetetlen előzni, mert amint közel kerül valaki az előtte haladóhoz, az úgynevezett piszkos levegő hátráltatja őt. Erre a Japán Nagydíj után a Ferrari és a McLaren csapatfőnöke mellett több pilóta is kitért, akik kiemelték azt is, hogy ha nincsen óriási tempókülönbség két autó között, és nem hibáznak a versenyzők, akkor aligha történik előzés.

A mostani, aerodinamikai beállításokkal kapcsolatos szabályokat 2022-ben vezették be, és az elmúlt három évben azért is lehetett látni viszonylag sok előzést (2021-ről 2022-re például 30 százalékkal nőtt a számuk), mert egyes csapatok jóval nehezebben találták meg az optimális beállításokat, mint mások. Mostanra viszont szinte mindenki rájött, mi a legjobb megoldás, így csökkent a különbség az istállók között ebből a szempontból (míg 2023-ban 858, addig 2024-ben két futammal hosszabb versenynaptárban 788 előzés volt). Ez jót tesz az időmérők és a világbajnoki pontverseny szorosságának, de árt a futamok élvezhetőségének. Azt pedig, hogy vasárnap ennyivel unalmasabb versenyt láthattunk Szuzukában, mint egy-két évvel korábban, a pálya újraaszfaltozásának is köszönhető, a simább aszfalton ugyanis még a gumik sem viselkedtek úgy, ami izgalomhoz vezethetett volna. 2026-tól jönnek újabb szabályváltozások, addig viszont úgy tűnik, hogy hiába nem minden az aerodinamika, különösen az újraaszfaltozott pályákon az izgalmas szombatok után unalmasabb vasárnapokra lehet számítani. 

Hamilton (balra) megelőzte Hadjart, ez volt az egyetlen változás a legjobb tíz szuzukai sorrendjében (Fotó: AFP/Mohd Rasfan)

A tripla hétvége első állomása jellemzően a szezon legeseménytelenebb futama

A szabályok mellett egy másik fontos dolog is szerepet játszhatott abban, hogy ennyire eseménytelen volt a szuzukai futam: a Japán Nagydíj egy tripla hétvége (három egymást követő hétvégén kerül sor versenyre) első állomása volt. Ezzel a Forma–1 történetének 14. tripla hétvégéje vette kezdetét. Íme, a lista:

• 2018 (1): Francia, Osztrák és Brit Nagydíj
• 2020 (4): Osztrák, Stájer és Magyar Nagydíj; Brit, 70. évfordulós és Spanyol Nagydíj; Belga, Olasz és Toszkán Nagydíj; Bahreini, Szahír és Abu-dzabi Nagydíj
• 2021 (3): Francia, Stájer és Osztrák Nagydíj; Belga, Holland és Olasz Nagydíj; Mexikóvárosi, Sao Pauló-i és Katari Nagydíj
• 2022 (1): Belga, Holland és Olasz Nagydíj
• 2023 (1): Amerikai, Mexikóvárosi és Sao Pauló-i Nagydíj
• 2024 (3): Spanyol, Osztrák és Brit Nagydíj; Amerikai, Mexikóvárosi és Sao Pauló-i Nagydíj; Las Vegas-i, Katari és Abu-dzabi Nagydíj
• 2025 (3): Japán, Bahreini és Szaúd-arábiai Nagydíj; (később: Emilia-Romagna-i, Monacói és Spanyol Nagydíj; Las Vegas-i, Katari és Abu-dzabi Nagydíj)

2024-ben és 2025-ben már 24 futamot rendeznek meg egy év során, és ha a jelenleg is érvényes versenynaptár alapján március közepe és december eleje közé helyezzük a szezonokat, akkor ez idő alatt szinte matematikailag is képtelenség, hogy ne kerüljön sor tripla hétvégére. Különösen, ha egy négyhetes nyári szünetet is beépítünk a programba. A csapatok rendre elégedetlenkednek a sűrű menetrenddel, de mint látható, az elmúlt években hozzá kellett szokniuk a megpróbáltatásokhoz.

Ám megvizsgálva ezen tripla hétvégék első állomásait, felfedezhetünk egy közös jellemzőt: szinte mindig az év legunalmasabb futamainak egyikét hozták. 2018-ban nehezen találunk a Francia Nagydíjnál eseménytelenebb versenyt. (A 2020-as szezonban a koronavírus-járvány miatt 23 hét alatt rendezték meg a 17 versenyhétvégét, így ebben az évben értelmetlennek tűnik ezt az elemzést végrehajtani.) 2021-ben a Belga Nagydíj néhány, biztonsági autó mögött megtett körig tartott, de Mexikóvárosban sem volt sokkal érdekesebb a futam. Franciaországban ugyan voltak események, de semmiképpen nem tartozik az év legjobb versenyei közé a Le Castellet-i.

A leginkább jellemző fénykép a 2021-es Belga Nagydíjról (Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard)

A 2022-es Belga Nagydíj ugyan emlékezetes maradt, hiszen Verstappen a 14. helyről indulva győzött, de akkoriban ő annyival gyorsabb volt mindenki másnál, hogy egyrészt nem számított világszenzációnak, másrészt az ő korai előzéseit leszámítva alig történt valami a versenyen. Egy évvel később az Amerikai Nagydíj is leginkább Verstappen élre töréséről, valamint Hamilton és Leclerc utólagos kizárásáról szólt, a futam közben nem sokszor emelkedett a szurkolók pulzusa.

Tavaly sem tartoztak a legeseménydúsabb futamok közé a tripla hétvégék nyitányai: a montmelói verseny különösen unalmas volt, a két egyesült államokbelit viszont annak talán nem lehet nevezni. Las Vegast azért sem, mert a szezonbeli legtöbb (60) előzésre az ottani futamon került sor, ám összehasonlítva a 2023-as Las Vegas-i Nagydíjon látott 82-vel, ez is komoly visszaesést mutatott. 

Majd pedig következett a vasárnapi Japán Nagydíj. A 2020-as eseményeket nem számítva ez a tizedik nyitánya volt egy Forma–1-es tripla hétvégének, ekkora mintából pedig már talán lehet következtetést levonni: egy ennyire kimerítő háromhetes program elején a versenyzők inkább óvatosabbak, tartalékolnak, így nem mennek bele annyi akcióba, mint például a nyári szünetet megelőző futamokon. Nehéz lenne nem ezt is belelátni abba, hogy a Japán Nagydíjak legendás történetének egyik leginkább eseménytelen versenyét hozta a vasárnapi.

Jön a folytatás a mostani hétvégén, Bahreinben, egy remélhetőleg eseménydúsabb nagydíjjal. Az összetett szoros állása (Norris egy ponttal vezet Verstappen előtt) és a szahíri pálya történelme bizakodásra ad okot, de a Szuzukában történtek alapján nem szabad előre inni a medve bőrére. A tripla hétvégék középső állomása viszont jellemzően nagyobb izgalmakat hoz, ez is mellette szól.