A Manchester City óriási szívességet tesz az egyik legnagyobb riválisának

A Chelsea újkori építkezése fokozatosan tudatosabbá vált, a klub sportvezetésében és keretének mélyebb rétegeiben is egyre több a közös nevező – és ez gyakran Manchester City-múltat jelent. A jelenlegi vezetőedző, az igazgatók és több meghatározó igazolás is az Etihad akadémiájához vezethető vissza. Ez nem nosztalgia, hanem stratégia: a Chelsea az egyik legsikeresebb angol utánpótlásrendszerből építkezik, akár játékosról, akár döntéshozóról van szó. A hétvégén elrajtolt klubvilágbajnokság előtt ez a hálózat még látványosabban kirajzolódik.

Cole Palmer (jobbra) is a Manchester Citytől került a Chelsea-hez. Fotó: AFP/Oli Scarff

A Chelsea FC hamarosan a 2025-ös klubvilágbajnokság mezőnyében szerepel majd, ami a Manchester City elleni 2020–2021-es Bajnokok Ligája-győzelem révén vált lehetővé. A mostani utazó keret azonban már alig emlékeztet arra a Thomas Tuchel-féle csapatra, amely akkor Európa trónjára ült. Azóta a klub gyökeresen átalakult – tulajdonosi szinten, szakmai struktúrájában és játékoskeretében is. Amióta a Chelsea élére 2022-ben új tulajdonosi kör érkezett, a klub életét gyökeres átalakulás jellemzi – ám az első hónapok nem sokban emlékeztettek egy tudatos építkezésre. A Todd Boehly és Behdad Eghbali vezette BlueCo-konszern kezdetben tulajdonosi túlkapásokkal, edzői feszültségekkel és átgondolatlan igazolásokkal vágott bele a klub jövőjének újratervezésébe. A Roman Abramovics-korszak vezetőinek (Marina Granovskaia, Petr Cech) távozása után Boehly nemcsak tulajdonosként, hanem sportigazgatóként is próbálta kézben tartani a döntéseket. Többek közt ez vezetett a 2022-es nyár kaotikus átigazolási időszakához, mely a klub saját elmondása szerint is több problémát szült, mint amennyit megoldott.

Todd Boehly irányítása alatt nagy változáson ment keresztül a Manchester City akadémiájáról rendre igazoló Chelsea. Fotó: AFP/Justin Tallis

A Chelsea csapatában és vezetőségében is jöttek a változások

A kudarcok gyorsan megmutatták, hogy a Chelsea-nél nem lehet edzőalapú, ad hoc módon működtetni a futballrészleget. Az amerikai vezetés 2022 őszén megkezdte egy új, hosszú távra szóló sportstratégia kidolgozását – ennek eredményeként jött létre a jelenlegi struktúra. A cél ezúttal már világos volt: egy olyan háttércsapat felépítése, amely nem az aktuális vezetőedző igényeitől függ, hanem fenntartható keretépítést, fiatal tehetségek fejlesztését és modern, adatvezérelt toborzást valósít meg.

Ez a gondolatmenet öltött formát akkor, amikor 2023 elején hivatalosan is bejelentették: Laurence Stewart és Paul Winstanley társsportigazgatóként veszik át a futballrészleg teljes irányítását. Hozzájuk csatlakozott Joe Shields (toborzásért felelős igazgatóként) és Sam Jewell (nemzetközi felderítési vezetőként) – mindannyian fiatal, ambiciózus és több klubmodellből inspirálódó szakemberek. 

Bár a négyes összetétele heterogén, a profil hasonló: tudatos, közép- és hosszú távban gondolkodó, klubépítő szakmai hozzáállás jellemzi őket.

Stewart a Manchester City, az Everton, a Red Bull-féle futballportfólió és az AS Monaco révén több országot és többféle klubfilozófiát ismert meg, Winstanley a Brighton élén épített okos, költséghatékony megfigyelőrendszert, Shields a City akadémiájánál töltött kilenc év alatt a fiatal tehetségek kiválasztásában vált szaktekintéllyé, míg Jewell szintén Brightonban volt az utánpótlás-felderítés egyik motorja. Ezek a hátterek nemcsak tapasztalatot jelentenek, hanem olyan tudásimportot, amelyet a Chelsea egy új éra alapjaként akar hasznosítani. Maga a klub is így kommunikálja ezt. A sportigazgatói duó megbízatását bejelentő közlemény szerint Stewart és Winstanley „egy modern, adatvezérelt filozófiára épülő, hosszú távú csapatépítési modellt vezet be, amelynek célja a versenyképes és fenntartható Chelsea megteremtése”.

Enzo Maresca vezetőedzőnek sem ismeretlen a Manchester City. Fotó: AFP/John Macdougall

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a Chelsea és a Manchester City?

Mostanra a pályán látható eredmények még elmaradnak a várakozásoktól, ám a londoni klub vezetése világossá tette: ez egy többéves projekt, amelynek Winstanley és Stewart a kulcsszereplői – nem csupán játékosvásárlóként, hanem a teljes szakmai infrastruktúra újjászervezőiként. Ilyen sportvezetői háttér mellett pedig aligha meglepő, hogy van némi elfogultság azon irányok felé, amelyeket a legjobban ismernek.

Noha pillanatnyilag a Chelsea kerete feldolgozhatatlanul mély és túltelített, az új igazolások máris érkeznek – és a döntések mögött jól kirajzolódik egy már meglévő trend. Stewart és Shields személyes kapcsolati szálakkal bírnak a Manchester City akadémia-rendszeréhez, és nem is hezitálnak, amikor lehetőség nyílik egykori ismerősök megszerzésére – legyen szó játékosokról vagy szakemberekről. 

A klub jelenlegi vezetőedzője, Enzo Maresca szoros szálakkal kötődik a manchesteri futballkultúrához. 

A korábbi középpályás 2020 augusztusa és 2021 májusa között a Manchester City U23-as csapatának vezetőedzője volt – ebben az időszakban több, később Chelsea-be igazoló játékossal is együtt dolgozott. Később, a 2022–2023-as idényben Pep Guardiola asszisztenseként tevékenykedett az Etihad Stadionban, így jól ismeri a City akadémiai rendszerét, filozófiáját és játékosprofiljait is. Maresca érkezésével a Chelsea vezetői tovább mélyítették a Cityhez fűződő szakmai kapcsolódásokat – ez a tendencia pedig a keret összetételében is egyre látványosabb.

• A játékosok sorát egyértelműen Cole Palmer nevével kell kezdeni, akit sokan már most Guardiola egyik legnagyobb tévedéseként emlegetnek. Legalábbis a mellőzése annak tűnik – Londonban ugyanis rövid időn belül a Chelsea támadójátékának kulcsembere lett, vezérszerepben.
• A belga válogatott Roméo Lavia szintén a City akadémiájának egyik legígéretesebb tehetsége volt. Egyetlen southamptoni szezon elég volt ahhoz, hogy a topklubok sorban álljanak érte, és 2023 nyarán hatalmas összeget fizessen érte a Chelsea. Sérülékenysége eddig hátráltatta a beilleszkedését, de képességei alapján ő is kulcsszereplője lehet a klub jövőjének.
• Tosin Adarabioyo is a City-neveltek közé tartozik, még abból az időből, amikor az akadémia messze nem számított elitképzőnek. A 27 éves belső védő 2024 nyarán írt alá a Chelsea-hez, és bár nem vált alapemberré, rutinos, stabil kerettagként számol vele a stáb, miközben életkorát tekintve ő a jelenlegi keret egyik legidősebb mezőnyjátékosa.
• A Chelsea-nél egy évig kölcsönben szerepelt Jadon Sancho is, aki ugyan már a Manchester United játékosa, de ifikarrierje során ő is a City akadémiáján nevelkedett. Noha a manchesteri „vörös” oldalon megrekedt a fejlődése, régi kapcsolatai révén kapott még egy esélyt Londonban, ahol végül nemzetközi kupagyőzelem részese lehetett.
• Az idei nyár első hivatalos Chelsea-igazolása Liam Delap volt, aki Laviához hasonlóan egy újoncnál töltött sikeres Premier League-szezont (az Ipswich Townban), mielőtt Londonba költözött. A 22 éves csatárért több klub is versenyzett, de a londoniak kihasználták az alacsony kivásárlási záradékot, és lecsaptak rá.

Delap (balra) és Adarabioyo a következő idényt egy csapatnál tölti. Fotó: AFP/Glyn Kirk

Ha pedig a jövőbe tekintünk, Jamie Bynoe-Gittens lehet a következő ex-City-akadémista, aki a Chelsea mezében köthet ki. A Borussia Dortmund 20 éves angol szélsője parkolópályára került Németországban, miközben a klub anyagi helyzete is indokolhatja egy eladását. 

A Chelsea-nek épp egy ilyen profilú játékosra lenne szüksége – főleg úgy, hogy Sancho vélhetően nem marad hosszabb távon Londonban.

A Chelsea átigazolási politikáját sokan kaotikusnak vagy túlköltekezőnek látják – s tagadhatnánk, de van is ebben igazság. Az igazolások üteme és száma első pillantásra valóban nehezen követhető, a mögöttes stratégia azonban egyre élesebben kirajzolódik. A klub egy olyan szakmai rendszert épít, amelyben nem az aktuális forma, hanem a jól ismert profilok és megbízható kapcsolatok dominálnak, különösen, ha azok a Manchester City akadémiájához vagy a Brighton modellszerű toborzási gyakorlatához köthetők. A City-múlt ma már nemcsak referencia, hanem egyfajta belépő is a Chelsea-nél. A nemrég megnyert Konferencialiga ugyan visszahozta a klubot a nemzetközi körforgásba, de szintben és kihívásban nem jelentett igazi fokmérőt. A hétvégén elrajtolt klubvilágbajnokság viszont már olyan színpad, ahol a Chelsea valóban rangjához méltó mezőnyben bizonyíthat – és ahol kiderülhet, mit ér ez az újfajta, adatvezérelt és kapcsolatokra épülő projekt a világ elitjében.