Milliárdok jöttek be már tavaly a játékoseladásból
A klubokhoz befolyó pénznek körülbelül a 60 százalékát adja az árbevétel – a jegybevétel, VIP-páholyok értékesítése és játékoseladások – és 40 százalékát az egyéb bevételek, amelyek jelentős részben a különböző állami és egyéb támogatásokat takarják.
Ez 2024-ben számszakilag azt jelenti, hogy a klubok bevételei 35,9 milliárd, míg egyéb bevételei 27,3 milliárd forintból álltak.
És ami talán a leglényegesebb, tavaly a 12 csapathoz összesen 9,3 milliárd forint folyt be játékoseladásokból, ami a teljes bevétel közel 15 százalékát adta, ez pedig azt jelenti, hogy a játékjogok értékesítéséből származó bevétel minimum a kétszeresére nőtt. A képet árnyalja, hogy ez a növekedés egy része nem az itthon kinevelt fiatal tehetségek értékesítéséből származott, hanem a különböző áron beszerzett légiósok továbbadásából.
Az NB I összesített bevételének megoszlása 2024-ben (63 milliárd forint)
- közvetítési és kereskedelmi jogok: 13,8 milliárd forint
- támogatások: 15,8 milliárd forint
- szponzoráció: 13,3 milliárd forint
- játékosértékesítés: 9,3 milliárd forint
- nemzetközi kupaszereplés: 5 milliárd forint
- jegybevétel: 2,5 milliárd forint
A Fradi az NB I teljes bevételének majdnem harmadát kapja
A csapatok pénzügyi lehetőségei között egyébként továbbra is hatalmas különbségek vannak. Természetes, hogy a legnagyobb bevételhez (20 milliárd forint) az a Ferencváros jutott, amely hét éve uralja a hazai bajnokságot, zsinórban hatszor feljutott valamelyik nemzetközi kupa főtáblájára, és az utóbbi három kiírásban már a tavaszt is megérte.
A 2024/2025-ös szezonban NB I-es csapatok bevétele 2024-ben
- Ferencváros: 10,2 milliárd forint árbevétel, 9,8 milliárd forint egyéb (20 milliárd forint)
- Diósgyőr: 3,6 milliárd forint árbevétel, 3,9 milliárd forint egyéb (7,5 milliárd forint)
- Puskás Akadémia: 5,2 milliárd forint árbevétel, 0,5 milliárd forint egyéb (5,7 milliárd forint)
- MTK: 2,6 milliárd forint árbevétel, 2,4 milliárd forint egyéb (5 milliárd forint)
- Újpest: 2,3 milliárd forint árbevétel, 2,6 milliárd forint egyéb (4,9 milliárd forint)
- DVSC: 2,4 milliárd forint árbevétel, 1,4 milliárd forint egyéb (3,8 milliárd forint)
- Fehérvár: 1,7 milliárd forint árbevétel, 1,9 milliárd forint egyéb (3,6 milliárd forint)
- Rába ETO: 1 milliárd forint árbevétel, 2,4 milliárd forint egyéb (3,4 milliárd forint)
- Paks: 2,2 milliárd forint árbevétel, 0,7 milliárd forint egyéb (2,9 milliárd forint)
- ZTE: 2,8 milliárd forint árbevétel, 0,8 milliárd forint egyéb (2,88 milliárd forint)
- Kecskemét: 1,9 milliárd forint árbevétel, 0,4 milliárd forint egyéb (1,94 milliárd forint)
- Nyíregyháza: 0,9 milliárd forint árbevétel, 0,5 milliárd forint egyéb (1,4 milliárd forint)
A fenti adatokból jól látszik, hogy a Fradi büdzséje kiemelkedik, rajta kívül
a DVTK (7,5 milliárd), a Puskás (5,7 milliárd), az MTK (5 milliárd) és az Újpest (4,9 milliárd) bevétele mondható magasnak,
míg a kisebb vidéki együtteseké 2-3 milliárd forint között mozog. Az mondjuk több mint megsüvegelendő, hogy
a mindössze 2,9 milliárdos bevétellel a Paks az elmúlt két évben dobogós volt a bajnokságban – előbb ezüst-, majd bronzérmes –, és mindkétszer elhódította a Magyar Kupát,
ráadásul a Konferencialigában eljutott a rájátszásig, azaz egy lépés választotta el a főtáblától.
A Fradi a holland AZ Alkmaar legyőzésével jutott tovább az Európa-liga alapszakaszából:
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!