Puskás Öcsi óta tudjuk, kis pénz, kis foci, nagy pénz…, na igen, itt még kissé hibádzik a nagy foci kitétel. Az NB I összesített bevétele 2024-ben már a 63 milliárd forintot is meghaladta a G7 felmérése szerint. Az évről évre való növekedés önmagában nem újdonság, hiszen a polgári oldal 2010-es kormányra kerülése óta tart ez a trend. Noha sokan emlegetik, hogy a magyar foci kizárólag az állam „csecsén” való élősködésének köszönheti a jólétét, ám ők bizony tévednek. Nyilvánvalóan lenne egy-két klub, ami az állami szerepvállalás megszűntével hanyatlásnak indulna, ám az elmúlt pár évben egyre több klub költségvetésében megjelentek a piaci viszonyokból származó bevételek. Ilyenek például az összbevételnek hetedét kiadó játékoseladások.
Az NB I összbevétele egy év alatt mintegy hétmilliárdos növekedést mutat
Az elmúlt 15 évben hatalmasra duzzadt az első osztályú bajnokság bevétele.
Az összbevétel mintegy nyolcszorosára nőtt, míg a csapatok büdzséje elérte több mint a tízszeresét a 2010-es szinthez képest, és ez akkor is elképesztő növekedés, ha az elmúlt másfél évtized inflációját is hozzászámoljuk. Ráadásul tavaly hétmilliárd forinttal került több a klubok számlájára, mint a 2023-as évben. Arról nem szólva, hogy a 63 milliárd forint 12 csapat között oszlik szét – természetesen nem egyforma arányban –, szemben a korábbi 16 csapatos bajnoksággal.
Ugyanakkor a bevételek dinamikus növekedése miatt a klubok a 2010-es évek közepére már képesek voltak arra, hogy önállóan kigazdálkodják a büdzséjüket, azaz az NB I minimum nullszaldósan volt képes működni. Már-már a Kánaán eljövetelében hihettek a klubvezetők és -tulajdonosok, ám a Covid-járvány egy csapásra szinte nullázta az addig elért gazdasági eredményeket. Ez mára odáig jutott, hogy a 63 milliárd forintos rekordbevétel ellenére
a 12 klubot irányító labdarúgó vállalkozás 2024-ben 1,6 milliárdos veszteséggel zárt, ez a mínusz 2022-ben 1,5 milliárd, míg 2023 1,9 milliárd forint volt.
Tavaly ezt az összeget szinte egymaga hozta össze a főszponzor nélkül maradó és tavasszal az első osztályból kieső Fehérvár, míg százmilliós nagyságrendű veszteséget mutatott ki a DVSC, az Győri ETO és az MTK is, azaz az NB I klubjainak harmada veszteségesen működött.
Milliárdok jöttek be már tavaly a játékoseladásból
A klubokhoz befolyó pénznek körülbelül a 60 százalékát adja az árbevétel – a jegybevétel, VIP-páholyok értékesítése és játékoseladások – és 40 százalékát az egyéb bevételek, amelyek jelentős részben a különböző állami és egyéb támogatásokat takarják.
Ez 2024-ben számszakilag azt jelenti, hogy a klubok bevételei 35,9 milliárd, míg egyéb bevételei 27,3 milliárd forintból álltak.
És ami talán a leglényegesebb, tavaly a 12 csapathoz összesen 9,3 milliárd forint folyt be játékoseladásokból, ami a teljes bevétel közel 15 százalékát adta, ez pedig azt jelenti, hogy a játékjogok értékesítéséből származó bevétel minimum a kétszeresére nőtt. A képet árnyalja, hogy ez a növekedés egy része nem az itthon kinevelt fiatal tehetségek értékesítéséből származott, hanem a különböző áron beszerzett légiósok továbbadásából.
Az NB I összesített bevételének megoszlása 2024-ben (63 milliárd forint)
- közvetítési és kereskedelmi jogok: 13,8 milliárd forint
- támogatások: 15,8 milliárd forint
- szponzoráció: 13,3 milliárd forint
- játékosértékesítés: 9,3 milliárd forint
- nemzetközi kupaszereplés: 5 milliárd forint
- jegybevétel: 2,5 milliárd forint
A Fradi az NB I teljes bevételének majdnem harmadát kapja
A csapatok pénzügyi lehetőségei között egyébként továbbra is hatalmas különbségek vannak. Természetes, hogy a legnagyobb bevételhez (20 milliárd forint) az a Ferencváros jutott, amely hét éve uralja a hazai bajnokságot, zsinórban hatszor feljutott valamelyik nemzetközi kupa főtáblájára, és az utóbbi három kiírásban már a tavaszt is megérte.
A 2024/2025-ös szezonban NB I-es csapatok bevétele 2024-ben
- Ferencváros: 10,2 milliárd forint árbevétel, 9,8 milliárd forint egyéb (20 milliárd forint)
- Diósgyőr: 3,6 milliárd forint árbevétel, 3,9 milliárd forint egyéb (7,5 milliárd forint)
- Puskás Akadémia: 5,2 milliárd forint árbevétel, 0,5 milliárd forint egyéb (5,7 milliárd forint)
- MTK: 2,6 milliárd forint árbevétel, 2,4 milliárd forint egyéb (5 milliárd forint)
- Újpest: 2,3 milliárd forint árbevétel, 2,6 milliárd forint egyéb (4,9 milliárd forint)
- DVSC: 2,4 milliárd forint árbevétel, 1,4 milliárd forint egyéb (3,8 milliárd forint)
- Fehérvár: 1,7 milliárd forint árbevétel, 1,9 milliárd forint egyéb (3,6 milliárd forint)
- Rába ETO: 1 milliárd forint árbevétel, 2,4 milliárd forint egyéb (3,4 milliárd forint)
- Paks: 2,2 milliárd forint árbevétel, 0,7 milliárd forint egyéb (2,9 milliárd forint)
- ZTE: 2,8 milliárd forint árbevétel, 0,8 milliárd forint egyéb (2,88 milliárd forint)
- Kecskemét: 1,9 milliárd forint árbevétel, 0,4 milliárd forint egyéb (1,94 milliárd forint)
- Nyíregyháza: 0,9 milliárd forint árbevétel, 0,5 milliárd forint egyéb (1,4 milliárd forint)
A fenti adatokból jól látszik, hogy a Fradi büdzséje kiemelkedik, rajta kívül
a DVTK (7,5 milliárd), a Puskás (5,7 milliárd), az MTK (5 milliárd) és az Újpest (4,9 milliárd) bevétele mondható magasnak,
míg a kisebb vidéki együtteseké 2-3 milliárd forint között mozog. Az mondjuk több mint megsüvegelendő, hogy
a mindössze 2,9 milliárdos bevétellel a Paks az elmúlt két évben dobogós volt a bajnokságban – előbb ezüst-, majd bronzérmes –, és mindkétszer elhódította a Magyar Kupát,
ráadásul a Konferencialigában eljutott a rájátszásig, azaz egy lépés választotta el a főtáblától.
A Fradi a holland AZ Alkmaar legyőzésével jutott tovább az Európa-liga alapszakaszából:
