Puskás Öcsi óta tudjuk, kis pénz, kis foci, nagy pénz…, na igen, itt még kissé hibádzik a nagy foci kitétel. Az NB I összesített bevétele 2024-ben már a 63 milliárd forintot is meghaladta a G7 felmérése szerint. Az évről évre való növekedés önmagában nem újdonság, hiszen a polgári oldal 2010-es kormányra kerülése óta tart ez a trend. Noha sokan emlegetik, hogy a magyar foci kizárólag az állam „csecsén” való élősködésének köszönheti a jólétét, ám ők bizony tévednek. Nyilvánvalóan lenne egy-két klub, ami az állami szerepvállalás megszűntével hanyatlásnak indulna, ám az elmúlt pár évben egyre több klub költségvetésében megjelentek a piaci viszonyokból származó bevételek. Ilyenek például az összbevételnek hetedét kiadó játékoseladások.

Az NB I összbevétele egy év alatt mintegy hétmilliárdos növekedést mutat
Az elmúlt 15 évben hatalmasra duzzadt az első osztályú bajnokság bevétele.
Az összbevétel mintegy nyolcszorosára nőtt, míg a csapatok büdzséje elérte több mint a tízszeresét a 2010-es szinthez képest, és ez akkor is elképesztő növekedés, ha az elmúlt másfél évtized inflációját is hozzászámoljuk. Ráadásul tavaly hétmilliárd forinttal került több a klubok számlájára, mint a 2023-as évben. Arról nem szólva, hogy a 63 milliárd forint 12 csapat között oszlik szét – természetesen nem egyforma arányban –, szemben a korábbi 16 csapatos bajnoksággal.
Ugyanakkor a bevételek dinamikus növekedése miatt a klubok a 2010-es évek közepére már képesek voltak arra, hogy önállóan kigazdálkodják a büdzséjüket, azaz az NB I minimum nullszaldósan volt képes működni. Már-már a Kánaán eljövetelében hihettek a klubvezetők és -tulajdonosok, ám a Covid-járvány egy csapásra szinte nullázta az addig elért gazdasági eredményeket. Ez mára odáig jutott, hogy a 63 milliárd forintos rekordbevétel ellenére
a 12 klubot irányító labdarúgó vállalkozás 2024-ben 1,6 milliárdos veszteséggel zárt, ez a mínusz 2022-ben 1,5 milliárd, míg 2023 1,9 milliárd forint volt.
Tavaly ezt az összeget szinte egymaga hozta össze a főszponzor nélkül maradó és tavasszal az első osztályból kieső Fehérvár, míg százmilliós nagyságrendű veszteséget mutatott ki a DVSC, az Győri ETO és az MTK is, azaz az NB I klubjainak harmada veszteségesen működött.