Igazi pénznyelő lett az NB I, már a 63 milliárdos bevétel sem elég

Az első osztályú bajnokságban a csapatok pénzügyi lehetőségei között továbbra is nagyon nagy különbségek vannak. Az NB I erőviszonyait azonban ezek a különbségek nem igazolják vissza: miközben a Fradi büdzséje a húszmilliárd forintot közelíti, így zsinórban hetedszer is bajnok lett, addig például a Paks 2,9 milliárd forintos bevételből lett kupagyőztes – megvédve a címét –, illetve a bajnokságban az előző évi ezüst után ezúttal a harmadik helyen végzett.

A 63 milliárdos bevétel majd harmada a hazai bajnokságot uraló Fradihoz kerül Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Hegedüs Róbert

Puskás Öcsi óta tudjuk, kis pénz, kis foci, nagy pénz…, na igen, itt még kissé hibádzik a nagy foci kitétel. Az NB I összesített bevétele 2024-ben már a 63 milliárd forintot is meghaladta a G7 felmérése szerint. Az évről évre való növekedés önmagában nem újdonság, hiszen a polgári oldal 2010-es kormányra kerülése óta tart ez a trend. Noha sokan emlegetik, hogy a magyar foci kizárólag az állam „csecsén” való élősködésének köszönheti a jólétét, ám ők bizony tévednek. Nyilvánvalóan lenne egy-két klub, ami az állami szerepvállalás megszűntével hanyatlásnak indulna, ám az elmúlt pár évben egyre több klub költségvetésében megjelentek a piaci viszonyokból származó bevételek. Ilyenek például az összbevételnek hetedét kiadó játékoseladások.

A 12 csapatos NB I összbevételének harmada a Fradi számláján landol     Fotó: MTI /Vasvári Tamás

Az NB I összbevétele egy év alatt mintegy hétmilliárdos növekedést mutat

Az elmúlt 15 évben hatalmasra duzzadt az első osztályú bajnokság bevétele. 

Az összbevétel mintegy nyolcszorosára nőtt, míg a csapatok büdzséje elérte több mint a tízszeresét a 2010-es szinthez képest, és ez akkor is elképesztő növekedés, ha az elmúlt másfél évtized inflációját is hozzászámoljuk. Ráadásul tavaly hétmilliárd forinttal került több a klubok számlájára, mint a 2023-as évben. Arról nem szólva, hogy a 63 milliárd forint 12 csapat között oszlik szét – természetesen nem egyforma arányban –, szemben a korábbi 16 csapatos bajnoksággal.

Ugyanakkor a bevételek dinamikus növekedése miatt a klubok a 2010-es évek közepére már képesek voltak arra, hogy önállóan kigazdálkodják a büdzséjüket, azaz az NB I minimum nullszaldósan volt képes működni. Már-már a Kánaán eljövetelében hihettek a klubvezetők és -tulajdonosok, ám a Covid-járvány egy csapásra szinte nullázta az addig elért gazdasági eredményeket. Ez mára odáig jutott, hogy a 63 milliárd forintos rekordbevétel ellenére 

a 12 klubot irányító labdarúgó vállalkozás 2024-ben 1,6 milliárdos veszteséggel zárt, ez a mínusz 2022-ben 1,5 milliárd, míg 2023 1,9 milliárd forint volt. 

Tavaly ezt az összeget szinte egymaga hozta össze a főszponzor nélkül maradó és tavasszal az első osztályból kieső Fehérvár, míg százmilliós nagyságrendű veszteséget mutatott ki a DVSC, az Győri ETO és az MTK is, azaz az NB I klubjainak harmada veszteségesen működött.

Pécsi Ármin eladása is jelentősen növelte a Puskás bevételét     Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Milliárdok jöttek be már tavaly a játékoseladásból

A klubokhoz befolyó pénznek körülbelül a 60 százalékát adja az árbevétel – a jegybevétel, VIP-páholyok értékesítése és játékoseladások – és 40 százalékát az egyéb bevételek, amelyek jelentős részben a különböző állami és egyéb támogatásokat takarják.

Ez 2024-ben számszakilag azt jelenti, hogy a klubok bevételei 35,9 milliárd, míg egyéb bevételei 27,3 milliárd forintból álltak. 

És ami talán a leglényegesebb, tavaly a 12 csapathoz összesen 9,3 milliárd forint folyt be játékoseladásokból, ami a teljes bevétel közel 15 százalékát adta, ez pedig azt jelenti, hogy a játékjogok értékesítéséből származó bevétel minimum a kétszeresére nőtt. A képet árnyalja, hogy ez a növekedés egy része nem az itthon kinevelt fiatal tehetségek értékesítéséből származott, hanem a különböző áron beszerzett légiósok továbbadásából.

Az NB I összesített bevételének megoszlása 2024-ben (63 milliárd forint)

• közvetítési és kereskedelmi jogok: 13,8 milliárd forint
• támogatások: 15,8 milliárd forint
• szponzoráció: 13,3 milliárd forint
• játékosértékesítés: 9,3 milliárd forint
• nemzetközi kupaszereplés: 5 milliárd forint
• jegybevétel: 2,5 milliárd forint

A Paksi FC az első osztály egyik legkisebb bevételével lett kupagyőztes és bajnoki dobogós    Fotó: Polyák Attila

A Fradi az NB I teljes bevételének majdnem harmadát kapja

A csapatok pénzügyi lehetőségei között egyébként továbbra is hatalmas különbségek vannak. Természetes, hogy a legnagyobb bevételhez (20 milliárd forint) az a Ferencváros jutott, amely hét éve uralja a hazai bajnokságot, zsinórban hatszor feljutott valamelyik nemzetközi kupa főtáblájára, és az utóbbi három kiírásban már a tavaszt is megérte.

A 2024/2025-ös szezonban NB I-es csapatok bevétele 2024-ben

• Ferencváros: 10,2 milliárd forint árbevétel, 9,8 milliárd forint egyéb (20 milliárd forint)
• Diósgyőr: 3,6 milliárd forint árbevétel, 3,9 milliárd forint egyéb (7,5 milliárd forint)
• Puskás Akadémia: 5,2 milliárd forint árbevétel, 0,5 milliárd forint egyéb (5,7 milliárd forint)
• MTK: 2,6 milliárd forint árbevétel, 2,4 milliárd forint egyéb (5 milliárd forint)
• Újpest: 2,3 milliárd forint árbevétel, 2,6 milliárd forint egyéb (4,9 milliárd forint)
• DVSC: 2,4 milliárd forint árbevétel, 1,4 milliárd forint egyéb (3,8 milliárd forint)
• Fehérvár: 1,7 milliárd forint árbevétel, 1,9 milliárd forint egyéb (3,6 milliárd forint)
• Rába ETO: 1 milliárd forint árbevétel, 2,4 milliárd forint egyéb (3,4 milliárd forint)
• Paks: 2,2 milliárd forint árbevétel, 0,7 milliárd forint egyéb (2,9 milliárd forint)
• ZTE: 2,8 milliárd forint árbevétel, 0,8 milliárd forint egyéb (2,88 milliárd forint)
• Kecskemét: 1,9 milliárd forint árbevétel, 0,4 milliárd forint egyéb (1,94 milliárd forint)
• Nyíregyháza: 0,9 milliárd forint árbevétel, 0,5 milliárd forint egyéb (1,4 milliárd forint)

A fenti adatokból jól látszik, hogy a Fradi büdzséje kiemelkedik, rajta kívül 

a DVTK (7,5 milliárd), a Puskás (5,7 milliárd), az MTK (5 milliárd) és az Újpest (4,9 milliárd) bevétele mondható magasnak,

míg a kisebb vidéki együtteseké 2-3 milliárd forint között mozog. Az mondjuk több mint megsüvegelendő, hogy 

a mindössze 2,9 milliárdos bevétellel a Paks az elmúlt két évben dobogós volt a bajnokságban – előbb ezüst-, majd bronzérmes –, és mindkétszer elhódította a Magyar Kupát,

ráadásul a Konferencialigában eljutott a rájátszásig, azaz egy lépés választotta el a főtáblától.

A Fradi a holland AZ Alkmaar legyőzésével jutott tovább az Európa-liga alapszakaszából: