Idén rekordszámú, kilenc női rendező és nem fehér rendező által forgatott film került be az amerikai Nemzeti Filmarchívumba (National Film Registry), amely évről évre bővül. A nyilvántartást vezető Kongresszusi Könyvtár hétfőn jelentette be, hogy a megőrzésre újonnan felvett 25 film között szerepel A sötét lovag, a Grease, a Blues Brothers és a Sidney Poitiers-vel forgatott Nézzétek a mező liliomait! című vígjáték.
Carla Hayden kongresszusi könyvtáros elmondta, hogy nem a rekord volt a cél, hanem az, hogy minél több figyelmet kapjanak a kiváló női és nem fehér rendezők által készített alkotások.
Fotó: Pexels
A könyvtár kulturális, történelmi és művészeti értékeik alapján 1988 óta válogatja be a megőrzésre szánt filmeket az archívumába, amely az idei bővítéssel együtt már 800 filmet tartalmaz.
Az idei válogatásban van Kathryn Bigelow A bombák földjén című filmje, a Shrek című animációs film és a 60-as években a rasszista szegregáció ellen küzdő polgárjogi mozgalomról szóló Freedom Riders című dokumentumfilm is.
Több némafilm is került a válogatásba, köztük az 1914-ból származó, Charlie Chaplinnel forgatott Gyermek autóverseny Velencébe és a Stan Laurel és Oliver Hardy szereplésével 1927-ben készült The Battle of the Century című rövidfilm, valamint olyan filmklasszikusok, mint Otto Preminger Az aranykezű férfi című krimije, Stanley Kubrick Mechanikus narancs című alkotása és a Buena Vista Social Club.
Mennyit keres Batman?
Pszichológiai és retorikai alaptétel, hogy ha egy érvelés tudományosnak tűnik, az érvelő szakértő, akkor nagyobb eséllyel sikeres a meggyőzés. Persze a legtöbb esetben az érvelő sem sorolja fel az összes adatot és szakértői címet, így rövidül a szófordulat „brit tudósokra”. A szigetország számos egyetemén és tudományos platformján milliónyi kutatás folyik, amelyek között van értelmes és kevéssé lukratív is. Brit tudósnak lenni a hazai köznyelvben ma a hiteltelenséggel egyenlő. Pedig a kutatások mögött neves egyetemek, intézetek, tudományos szaklapok állnak. Jelenleg az egyik legnagyobb brit kutatás az aszpirin hatásait vizsgálja a koronavírus elleni harcban. A Covid–19 többek között vérrögöket okozhat, az aszpirin azonban használható vérhígítóként is, így csökkenthető vele a vérrögök kialakulásának kockázata. Ez azért remek hír, mivel a gyógyszer olcsó és széles körben elterjedt.
Mégis a legtöbb hír az idő- és pénzpocsékoló kutatásokról szól. A Glasgow-i Egyetemen a békák tapadókorongjait tanulmányozták, és rájöttek, hogy öntisztító folyadék termelődik rajtuk. Ez alapján újrahasznosítható öntapadós felületekkel kísérleteznek. Máshol a sült szalonna másnaposságra gyakorolt hatását vizsgálták. Edinburgh-ben a hímnős csirkék születésének titkát kutatták, de volt már szó az űrutazás, így a súlytalanság vérnyomáscsökkentő hatásáról is.
