Hetvenöt éves a rendkívül sokoldalú Susan Sarandon
Ő az egyetlen színésznő, akit Ridley és Tony Scott egyaránt instruált a kamera mögül.
Forrás: MTI2021. 10. 04. 10:50
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Susan Abigail Tomalin néven New Yorkban született, ereiben ír, walesi, angol, német és olasz vér is csörgedezik. A mélyen vallásos családban kilenc testvér nevelkedett, Susan az apácákhoz járt iskolába. Gimnáziumi évei egybeestek a polgárjogi mozgalmak kibontakozásával, a tüntetések lelkes résztvevőjeként többször őrizetbe vették. A washingtoni Katolikus Egyetem drámatagozatát végezte el, s még egyetemistaként férjhez ment Chris Sarandon színészhez, akinek a nevét is felvette.
Már a Ford ügynökség egyik sikermodellje volt, amikor egy véletlen elindította filmes karrierjét - férjét kísérte el egy válogatásra, s neki ajánlottak szerepet.
A filmvásznon 1970-ben a Joe című filmben debütált, a következő évben Sophia Loren partnere lehetett a Mortadella című alkotásban. Első jelentősebb alakítását Billy Wilder Szenzáció (1974) című vígjátékában nyújtotta, Walter Matthau és Jack Lemmon partnereként. Férje nehezen viselte a másodhegedűsi szerepkört, s beadta a válópert: a kapcsolat emlékéül a színésznőnek neve mellett egy idegösszeomlás maradt.
1975-ben a Rocky Horror Picture Show-ban tűnt fel újra, a bizarr kultuszfilmben énekelt is. A nagy Waldo Pepperben a fiatal Robert Redford partnere, a Louis Malle rendezte Csinos kislányban a tizenkét éves Brooke Shields prostituált anyját alakította. A rendezővel néhány évig az életben is társak voltak, az együtt forgatott Atlantic Cityért jelölték először Oscar-díjra.
Karrierje a nyolcvanas években lódult meg, Az eastwicki boszorkányokban Cher és Michelle Pfeiffer társaságában versengett Jack Nicholson kegyeiért, az Éhség című erotikus vámpírfilmben David Bowie és Catherine Deneuve partnere volt, tehetségét megcsillantotta a Kevin Costnert sztárrá avató Baseball bikákban is.
A Bull Durhamben olyan hitelesen alakította az érett, csábító asszonyt, hogy a forgatáson a nála tizenkét évvel fiatalabb partnere, Tim Robbins valóban beleszeretett. A pár 2009-ig élt együtt, kapcsolatukból két fiú született.
Másodszor 1991-ben jelölték Oscarra a Ridley Scott rendezte Thelma és Louise című feminista road movie főszerepéért. A másik főszereplő, Geena Davis szintén a jelöltek között volt, de a díjat Jodie Foster kapta A bárányok hallgatnak című thrillerért. Az alkotás néhány éve bekerült az amerikai filmregiszterbe, és hírek szerint Broadway-musical is készül belőle. A Lorenzo olaja anyaszerepében fia gyógyíthatatlannak látszó betegsége ellen küzdött, Az ügyfél című thrillerben ügyvédként próbálta megvédeni egy öngyilkosság kiskorú tanúját, alakítását BAFTA-díjjal honorálták. 1995-ben a férje rendezte Ments meg, Uram!-ban nyújtott alakításáért végre magához szoríthatta a filmvilág legrangosabb kitüntetését. A megbocsátás és bűnbánat kérdéskörét feldolgozó drámában megrázóan alakította a halálra ítéltnek a siralomházban lelki vigaszt nyújtó nővért. Érdekesség, hogy két évtized után ez volt az első alkalom, hogy házaspárt ugyanazon filmért jelöltek Oscarra, Robbinsot a rendezők között.
A könnyfakasztó Édesek és mostohák című filmben Julia Robertsszel ugyanazt a férfit szerették, a Hölgyválasz című románcban Richard Gere megértő felesége volt, aki elnézi, hogy férje a mindennapok egyhangúságából egy társastánc-tanfolyamra beiratkozva próbál kitörni. Az ezredforduló óta látható volt a többi között romantikus vígjátékban és drámában (A nagy nap, Míg a halál el nem választ), thrillerben (Végzetes hazugságok, A hívás), háborús drámában (Elah völgyében), televíziós sorozatban (Marilyn Monroe titkos élete) és az Oliver Stone rendezte Tőzsdecápák második részében (A pénz nem alszik). A színésznő azonban nem mindig választott jól, ezt mutatja, hogy az elmúlt évtizedben háromszor is a legpocsékabb alakításért járó Aranymálna-díjra jelölték (Apa ég!, Tammy, Rossz anyák karácsonya).
Sokoldalúságát bizonyítja, hogy többször kölcsönözte hangját animációs filmeknek (James és az óriásbarack, A fecsegő tipegők Párizsban, Kutyák és macskák). Öt alkalommal jelölték Emmy-díjra, először 2001-ben a Jóbarátok című tévésorozatban nyújtott alakításáért, legutóbb pedig 2017-ben, amikor Bette Davist formálta meg a Viszály című szériában, amiért begyűjtötte kilencedik Golden Globe-jelölését is. Ő az egyetlen színésznő, akit Ridley és Tony Scott egyaránt instruált a kamera mögül, szívesen énekel is, 1999-ben a Pearl Jam frontembere, Eddie Vedder társaságában készített kislemezt.
A politikai meggyőződését nyíltan vállaló színésznő többször felszólalt az emberi jogok és a kisebbségek védelmében. Ellenezte az Egyesült Államok afganisztáni és iraki katonai beavatkozását, részt vett az abortusz jogának korlátozása elleni tüntetéseken, szót emelt a hajléktalanokért, az éhezőkért, a menekültekért. 1993-ban hatalmas botrányt váltott ki, amikor az Oscar-díj átadásán férjével az amerikai kormányt élesen bíráló beszédet mondtak, amin a gála szervezői annyira feldühödtek, hogy örökös kitiltással fenyegették meg őket. A tilalom végül nem lépett életbe, Sarandon három év múlva személyesen vehette át a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat.
Sarandon a UNICEF jószolgálati nagykövete, 2002 óta csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek sétányát, több filmfesztiválon is kitüntették életművéért.
2006-ban a XX. téli olimpiai játékok megnyitóján több békepárti híresség társaságában vitte az olimpiai lángot a torinói stadionba, nagyapja szülővárosa, a szicíliai Ragusa díszpolgárává fogadta. A színésznő nagy asztalitenisz-rajongó, 2009 óta tagja egy New York-i sportklubnak. Gyermekei szintén filmes pályát választottak: egyik fia író-rendező, másik fia és Franco Amurri rendezőtől született lánya színész, mindketten feltűntek a Ments meg, Uram! című drámában.
Borítókép: Susan Sarandon a The Death and Life of John F. Donovan című film bemutatóján, a 43. Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon (MTI/EPA/Warren Toda)
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.