Az 1989-es román forradalom kitörésének napja nem számít hivatalos ünnepnek odaát. Már csak azért sem, mert dátumáról mind a mai napig nincs közmegegyezés. A hivatalos Bukarest ilyentájt, december 21-én és 22-én szokott megemlékező rendezvényeket tartani – alighanem Ceausescu diktátor utolsó beszéde, illetve elmenekülése okán –, mások viszont (akiknek jobb az emlékezetük és a gerincszerkezetük) december 15-én, akkor, amikor a meghurcolt Tőkés László református lelkész mellett kiállt a temesvári nép.
Ami tény, mindez szinte órák alatt Ceausescu- és kommunizmusellenes tüntetéssé változott, amire a gyűlölt rezsim nyílt erőszakkal válaszolt, a tömegbe lövetett. A tiltakozás aztán átterjedt több nagyvárosra, sőt Bukarestre is. A folytatás ismert. A megrettent diktátor december 21-re tömeggyűlést hívott össze, hogy elítélje a temesvári „vandálok” és „huligánok” cselekedeteit, ám rosszul taktikázott. Ceausescuval és feleségével végül saját hataloméhes elvtársainak, a szintén „forradalmárt” alakító pártriválisainak rögtönítélő bírái végeztek karácsony első napján.
Ion Iliescu elvitte a show-t. A forradalom a puccsisták zsákmánya lett.
Tőkés László szerepét persze a román „történészek” megpróbálták eljelentékteleníteni, mondván, személye elhanyagolható volt a változások elindításában. Igyekezetüket a hivatalos Románia is segítette: a lelkész 2009-ben kapott magas kitüntetését (Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozata) Klaus Johannis elnök – Victor Ponta kormányfő kezdeményezésére – pár éve nevetséges indoklással visszavonta. Nekik Tőkés László már nem csillag.
