„Mindannyian láttuk, hogy mi történt tegnap. […] Az elnyomásnak, a hatalomvágynak, a megfélemlítésnek nincsenek már gátjai. Gyalogolunk a diktatúrába, de nincs hova hátrálnunk” – kesereg közösségi oldalán Gelencsér Ferenc Momentum-vezér, aki (a javasolt kapálás helyett) hétfőn is kordonbontással múlatta idejét cimboráival a karmelita kolostor előtt.
Láttuk bizony, mi történt. Gelencsérék, ahogyan korábban, most is provokálni próbálták a szolgálatukat teljesítő rendőröket, hátha sikerül kibillenteniük a nyugalmukból, de nem jött össze. Most sem jött össze.
Egyetlen megveszekedett lovasrohamot, vízágyúzást, kardlapozást, de még egy szimpla viperázást sem sikerült kierőszakolni a hatósági emberekből. Pedig mit meg nem adtak volna csak egy szimpla pofonért…
El lehet képzelni Momentumék csalódását. (Kirendelt fotósaik is erősen bosszankodtak.)
Pedig mit össze nem erőlködnek már évek óta a többi ellenzékivel együtt… Hídfoglalások, forgalombénítások, Fidesz-székházostrom, O1G-kampány, SZFE-blokád, tévészékház-foglalás… Még nagyágyúik sem jutottak egyről a kettőre: Szabó Tímea, Tordai Bence, Hadházy Ákos, Jámbor András, Szél Bernadett…
Hogyan lesz ebből népharag, színes forradalom, magyar Majdan?
A »szabadság« ürügyével másznak, tüntetnek, ocsmányan rágalmaznak, mindent bekoszolnak és mindent bomlasztanak. Ugyanazok, mindig ugyanazok. […] A különféle »szabadságvédő« egyesületek utcai tüntetői, szakállas, plakátokat hordozó csőcselék […]. A szabadságnak ez a perverz eltorzulása mindenütt
– Márai Sándor írta ezt amerikai „momentumosokról” jó ötven éve.
Ezek ugyanazok.
