Kütyüfüggő generációt nevelünk

A 2010 után született alfa generáció tagjai minden eddiginél korábban, már egyéves koruk körül használni kezdik az érintőképernyős digitális eszközöket, sőt a négyévesnél idősebbek hatvan százalékánál már a mindennapok szerves részét képezik. Ennek okait, valamint az esetleges következményeit vizsgálják az ELTE Etológia Tanszékén zajló hiánypótló kutatás keretében.

Haiman Éva
2019. 12. 05. 15:31
Little girl with her laptop computer
Fontos a szülői minta Forrás: 123RF
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A gyermekorvosi rendelő zsúfolásig tele. A kicsik egy része olyan bágyadt, hogy nem kell csitítani, türelemre inteni, de akik már jobban vannak, azokat valahogyan le kell kötni a várakozás idejére. Nagyjából tucatnyian lehetnek, a többség mobiltelefonon futó játékkal, mesefilmmel próbálja elterelni a gyerek figyelmét, űzni a perceket. Hagyományos mesekönyvet csak egy szülőnél látok.

Az ELTE Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor friss kutatása szerint a gyerekek egyre korábban és nagyobb arányban használnak digitális eszközöket. A 2010 után születettek (ők az alfa generáció) 44 százaléka rendszeresen használ érintőképernyős mobilt vagy tabletet, átlagosan napi fél órát. Kétéves kortól a gyerekek fele kütyüzik, a négy év felettieknél ez az arány már 60 százalék. Sőt, már az 1 és 2 év közöttieknek is több mint az egyharmada használja a mobileszközöket.

Fontos a szülői minta
Fotó: 123RF

A felmérést, amelynek eredményét a Journal of Children and Media szaklapban publikálták, azért indították, mert kíváncsiak voltak, milyen mértékben használnak digitális eszközöket a legfiatalabbak, és ez hogyan hat a fejlődésükre. Bunford Nóra, a publikáció egyik szerzője elmondta: itt is fontos a szülői minta. Ha egy gyerek azt látja, hogy a szülő folyton mobilozik és érzelmileg kötődik a telefonjához, akkor a gyerek is fontosnak tartja és többet foglalkozik vele. Úgy tűnik, azok a kicsik is több időt töltenek a kütyüik társaságában, akiknek a szülei megengedőbbek, alacsonyabb iskolai végzettségűek, és úgy gondolják, kevesebb kárt okoz, mint amennyi előnye van annak, ha a gyerek minél korábban megismerkedik a modern digitális eszközök használatával.

Konok Veronika, a publikáció másik szerzője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az első hét évben az agy még nagyon plasztikus, fejlődésben van, ezért a korai élményeknek nagy hatásuk lehet a gyerekek fejlődésére, akár pozitív, akár negatív irányban. Egyelőre felmérhetetlen, milyen változásokat idézhet elő a korai mobilhasználat, mondják a kutatók. Feltételezésük szerint ilyen kis korban a gyerekeknek még szükségük van szülői iránymutatásra a digitális eszközök használatához, ezért a laborban dolgozó pszichológusok, biológusok és informatikusok kifejlesztettek egy applikációcsomagot, amelynek segítségével egészséges keretek között tartható a kisgyermekek digitáliseszköz-használata. – Célunk az, hogy a gyerekek kütyüzését pozitívabb irányba tereljük, például serkentsük a társas interakcióikat, emellett pedig segítséget adunk a szülőknek a kütyüzés időkorlátjának betartatásához – mondta Konok Veronika. Az applikáció letölthető az Alfageneráció.hu oldalról, ahol a további kutatáshoz is csatlakozni lehet. A labor munkatársai ugyanis szeretnének pontosabb képet kapni arról, milyen hatással van az alfa generáció tagjainak érzelmeire, társas készségeire a korai digitáliseszköz-használat vagy az, ha a szülők igyekeznek távol tartani ettől gyermeküket. A felméréshez ezért rendszeres kütyühasználó kicsik szüleit és olyanokat is várnak, akik egyáltalán nem használnak mobiltelefont vagy tabletet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.