A legtöbb urbanizációs ökológiai vizsgálatban a városi környezet élővilágát a környező természetes területekhez viszonyítják. Abban nyilván a legtöbb ökológus és természetvédelmi szakember egyetért, hogy a szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott, azaz ebből a szempontból sokszor specialista élőlények magasabb természeti értéket képviselnek, mint az épített környezet akár szó szerint zöldebb, öntözött, gondozott területein előfordulók. Igaz ez még akkor is, ha ez utóbbiakban akár több növény- vagy állatfaj jelenléte lenne kimutatható. Ha a városi környezet szegény- és gazdagnegyedeit vetjük össze, akkor jó eséllyel az utóbbiak javára billen a mérleg, hiszen egy dél-afrikai slumban vagy dél-amerikai favelában hiába keresnénk az élővilág számára némi esélyt nyújtó parkokat vagy kiskerteket. – A kutatásunk arra is rávilágított, hogy a száraz régió locsolt, esetleg medencézett területein a magasabb diverzitás a nem őshonos fajok nagyobb arányával járhat együtt. Erre vonatkozóan azonban csak nagyon kevés tanulmányt találtunk, így nagy szükség van további ilyen irányú kutatásokra – tájékoztatott Batáry Péter.
A szerzők azt remélik, hogy az eredmények előmozdítják a városi területek igazságosabb kezelését, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a városi biodiverzitás előnyei mindenkinek elérhetők legyenek.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!