Luxushatás szárazságban

A városok gazdagabb negyedeiben nagyobb a biológiai sokféleség, mint a szegényebb környékeken – ezt a mintázatot a kutatók luxushatásnak nevezték el. A múlt héten megjelent tanulmány azt is megállapította, hogy ez a hatás a világ szárazabb régióiban lényegesen nagyobb.

A legtöbb urbanizációs ökológiai vizsgálatban a városi környezet élővilágát a környező természetes területekhez viszonyítják. Abban nyilván a legtöbb ökológus és természetvédelmi szakember egyetért, hogy a szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott, azaz ebből a szempontból sokszor specialista élőlények magasabb természeti értéket képviselnek, mint az épített környezet akár szó szerint zöldebb, öntözött, gondozott területein előfordulók. Igaz ez még akkor is, ha ez utób­biakban akár több növény- vagy állatfaj jelenléte lenne kimutatható. Ha a városi környezet szegény- és gazdagnegyedeit vetjük össze, akkor jó eséllyel az utóbbiak javára billen a mérleg, hiszen egy dél-afrikai slumban vagy dél-amerikai favelában hiába keresnénk az élővilág számára némi esélyt nyújtó parkokat vagy kiskerteket. – A kutatásunk arra is rávilágított, hogy a száraz régió locsolt, esetleg medencézett területein a magasabb diverzitás a nem őshonos fajok nagyobb arányával járhat együtt. Erre vonatko­zóan azonban csak nagyon kevés tanulmányt találtunk, így nagy szükség van további ilyen irányú kutatásokra – tájékoztatott Batáry Péter.

A szerzők azt remélik, hogy az eredmények előmozdítják a városi területek igazságosabb kezelését, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a városi biodiverzitás előnyei mindenkinek elérhetők legyenek.