Luxushatás szárazságban

A városok gazdagabb negyedeiben nagyobb a biológiai sokféleség, mint a szegényebb környékeken – ezt a mintázatot a kutatók luxushatásnak nevezték el. A múlt héten megjelent tanulmány azt is megállapította, hogy ez a hatás a világ szárazabb régióiban lényegesen nagyobb.

A világ nagyvárosaiban végzett 96 különböző tanulmányt felhasználó kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a jómódú környékeken nagyobb a biodiverzitás, vagyis a növények, madarak, hüllők és rovarok sokfélesége. Ugyanakkor az is feltűnő volt, hogy a különbség a szegényebb és gazdagabb negyedek között a világ szárazabb régióiban sokkal jelentősebb, míg a csapadékos vidékeken szinte eltűnik.

Az eredmények azt sejtetik, hogy a luxushatás valószínűleg a víz elérhetőségével áll összefüggésben. A száraz területeken élő vagyonos emberek többet áldoznak a kerti tavakra, medencékre vagy akár öntözésre a kertjeikben és a parkjaikban. Egy másik magyarázat lehet, hogy a jómódú környékek a száraz tájakon belül a vizesebb területekhez köthetők. A tavak, folyók és más vizes elemek közelében az ingatlanárak is magasabbak. A világ minden táján következetesen megfigyelhető luxushatásnak nevezett jelenségről szóló tanulmányt az olaszországi Torinói Egyetem, a Fokvárosi Egyetem és a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem, valamint a magyar Ökoló­giai Kutatóközpont kutatóiból álló csoport készítette. Kutatásaik eredménye a Global Ecology & Biogeography folyóiratban jelent meg.

– Dél-Afrikában a nagy szélsőségek és a szárazság miatt különösen súlyos a luxushatásból eredő környezeti igazságtalanság. Annak megértése, hogy ezek a mintázatok miből alakulnak ki, a jövőben igazságosabb/méltányosabb városok létrehozását segíthetik elő – véli a tanulmány vezető kutatója, Batáry Péter. Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójától megtudtuk, hogy a publikációnak nem volt része hazai város. Ilyen irányú kutatások elsősorban Észak-Amerikából származnak. Európából (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország) mindössze hat esettanulmányt tudtak bevonni elemzéseikbe. Azaz Budapesten, illetve hazánkban még nem folyt ilyen jellegű vizsgálat. Ettől függetlenül jelen lehet a luxushatás.

Felvetődik, hogy a különbséget az eltérő vízzel való ellátottság mellett magyarázhatja, hogy a gazdagabbaknak fontosabb a környezet és természet védelme, mint a szegényebb (szárazabb) régiókban élőknek. Batáry Péter szerint a fejlődő világ szegénynegyedeiben az emberek valószínűleg a mindennapi túlélésért küzdenek, és inkább az anyagi helyzetük a limitáló tényező. Amíg nincs mit enni és nincs fedél a fejük felett, addig nehéz bárkit meggyőzni arról, hogy bármit is tegyen a természetért. Azaz itt egy komplex szocioökológiai problémáról van szó, amely már messze túlmutat a vizsgálaton. Ugyanígy ezen régiók gazdagabb negyedeiben a parkok, villák és körbekerített lakóparkok zöldebbé tételén és gondozásán valószínűleg sokszor nem a módosabb emberek dolgoznak közvetlenül, még ha több idejük is lenne erre.

A legtöbb urbanizációs ökológiai vizsgálatban a városi környezet élővilágát a környező természetes területekhez viszonyítják. Abban nyilván a legtöbb ökológus és természetvédelmi szakember egyetért, hogy a szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott, azaz ebből a szempontból sokszor specialista élőlények magasabb természeti értéket képviselnek, mint az épített környezet akár szó szerint zöldebb, öntözött, gondozott területein előfordulók. Igaz ez még akkor is, ha ez utób­biakban akár több növény- vagy állatfaj jelenléte lenne kimutatható. Ha a városi környezet szegény- és gazdagnegyedeit vetjük össze, akkor jó eséllyel az utóbbiak javára billen a mérleg, hiszen egy dél-afrikai slumban vagy dél-amerikai favelában hiába keresnénk az élővilág számára némi esélyt nyújtó parkokat vagy kiskerteket. – A kutatásunk arra is rávilágított, hogy a száraz régió locsolt, esetleg medencézett területein a magasabb diverzitás a nem őshonos fajok nagyobb arányával járhat együtt. Erre vonatko­zóan azonban csak nagyon kevés tanulmányt találtunk, így nagy szükség van további ilyen irányú kutatásokra – tájékoztatott Batáry Péter.

A szerzők azt remélik, hogy az eredmények előmozdítják a városi területek igazságosabb kezelését, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a városi biodiverzitás előnyei mindenkinek elérhetők legyenek.