Éremesőt hozott az online verseny

A diákolimpia fizikából és biológiából idén a koronavírus-járvány miatt elmaradt, a kémikusok ellenben mindkét fontos nemzetközi megméretésüket megrendezték. Az eredeti tervek szerint a Mengyelejev Diákolimpiát Budapesten, a nemzetközi kémiai diákolimpiát Isztambulban tartották volna.

Az egyetemeken pótolhatják az elmaradt kísérleteket Fotó: Sóki Tamás Forrás: MTI/Sóki Tamás

2020 elején két diákolimpia tervezése is javában zajlott kémiából. Isztambulban a nyári Nemzetközi Diákolimpiát (IChO) szervezték, Budapesten az áprilisra kitűzött 54. Mengyelejev Diákolimpiára készültek. A középiskolásoknak rendezett nemzetközi tudományos diákolimpiák között a kémiaverseny 1968-ban indult útjára, alapítói között Magyarország is ott volt – és azóta folyamatosan az élmezőnyhöz tartoznak a hazai középiskolások. A koronavírus-járvány miatt egyértelművé volt, hogy idén a személyes találkozás, a laborfeladatokat is magában foglaló olimpia nem lesz lehetséges.

Rengeteg egyeztetés után azt javasolták az isztambuli versenyre nevező országoknak, hogy az olimpia csupán elméleti fordulóból álljon július végén, amit a diákok saját országukban, független felügyelet alatt (nem a kísérő és felkészítő tanárok közreműködésével) írnak meg. Ezt a tervet 75 ország támogatta, alig maradt ellenző (Svédország, Argentína, Románia), és még a csapatot a korlátozások miatt kiállítani nem tudó országok is mellé álltak. Az „isztambuli” diákolimpia nagyon simán futott le. A szoftver remekül bevált, a videókonferenciák eredményesek voltak. Végül 59 ország 231 diákja írta meg a dolgozatot (a türkmén minisztérium a dolgozat reggelén tiltotta le diákjait). – A kémia lényege valóban a kísérletezés, de a jelenlegi helyzetben értelmetlen lett volna ragaszkodni ehhez. Örültünk annak, hogy egyáltalán megrendezhettük a diákolimpiá­kat – tájékoztatott Magyarfalvi Gábor, az ELTE TTK adjunktusa, aki az idei különleges verseny feltételeinek kidolgozását és a verseny előkészítését a nemzetközi intézőbizottság elnökeként irányította. Magyarországot négy középiskolás képviselte – mind a négyen érmet szereztek.

Az idei budapesti Mengyelejev ­Diák­­olimpia különlegessége az lett volna, hogy története során először hagyja el a valamikori Szovjetunió területét a verseny. Az egyik főszervező, a Magyar Kémikusok Egyesülete lefoglalta a szállodát a részt vevő harminc ország delegációinak és a versenybizottságnak. A másik főszervező, az ELTE Kémiai Intézete megrendelte a laboreszközöket, vegyszereket. Majd nagyot fordult a világ – a járványügyi helyzet felülírta a terveket. Június utolsó napjaira jött az üzenet a Mengyelejev ­Diákolimpia versenybizottságától: mégis megtartanák a versenyt, az IChO-hoz hasonló módon. Július közepén sorra is került a két elméleti fordulóra 28 ország 130 diákja számára. Az ELTE TTK-n felkészített magyar csapat szintén kiemelkedően szerepelt. Hét érmet nyertek a magyar diákok – négyen a ­kémiai diák­olimpián is részt vettek.

Az egyetemeken pótolhatják az elmaradt kísérleteket
Fotó: MTI/Sóki Tamás

– A kémia továbbra sem tartozik a középiskolások kedvenc tantárgyai közé. A kémiatanári pályát is kevesen választják, ­emiatt a szakma nagy „öregjei” keveseknek tudják átadni tapasztalataikat. A tendencia alapján könnyen megjósolható, hogy ezeken a versenyeken egyre kisebb eséllyel szerezhet valamennyi versenyző érmet. A természettudományokra fókuszáló iskolákból mindig érkeznek kiváló ifjú kémikusok, de minden évben akad meglepetés. Erre példa idén Borbás Balázs, a komlói Kökönyösi Gimnázium diákja. Onnan korábban sohasem érkezett diákolimpikon – összegezte a tapasztalatait Magyarfalvi Gábor.

A jövő év bizonytalan. Ha a járvány eloszlik 2021 tavaszára, akkor még abban az évben, ha nem, akkor egy évvel később Budapest örömmel megrendezné a következő Mengyelejev Diákolimpiát. Japán az IChO-t jövőre oszakai helyszínnel vállalta megszervezni.