Apokaliptikus cunami emlékét őrzi az Adriai-tenger egyik ékkövének tartott és a magyarok körében is annyira kedvelt Hvar szigetén az a Majerovica mellett 47 méterre felmagasodó karsztos sziklafal, amelyen egy döbbenetes katasztrófa nyomait azonosították a kutatók.

Apokaliptikus cunami csapott ki Hvar szigetére
A Majerovica mellett jól látható feltárás tengeri üledékes eredetű rétegsorai önmagukban is roppant érdekesek, mert két nagy földtörténeti idő, a dinoszauruszok koraként is emlegetett mezozoikum ( 249 és 65,5 millió év között), valamint a földtörténeti újidő, a kainozoikum (65,5 millió évtől napjainkig) határrétegét rejtik. Egy horvát, német és olasz szaktudósokból álló nemzetközi kutatócsoport a terepi vizsgálatai során figyelt fel arra a tengeri eredetű mészkő közé ékelődő vékony és durva törmelékből álló rétegre, amelynek összetétele jelentős eltérést mutatott a felette található kréta végi, valamint az alatta húzódó paleocén eredetű üledékektől. Ráadásul ez a furcsa rétegsor éppen a mezozoikumi és kainozoikumi határrétegeket választotta el egymástól.

A 149 millió éve elkezdődött és 65,5 millió éve véget ért kréta időszak a mezozoikum utolsó földtörténeti kora volt. Az ezt követő kainozoikum első időszaka a 65,5 millió évtől 55 millió évig tartó paleocén kor hozta el a dinoszauruszok kipusztulása után az emlősök és a madarak felvirágzását.
A nemzetközi geológuscsoport megállapította, hogy ez a kréta-paleocén határ közé ékelődő vékony csík egy úgynevezett mikrobreccsás rétegsor, ami durva törmelékből áll és alapvető eltérést mutat mind a felette, mind pedig az alatta húzódó tengeri mészkőtől.
A breccsa vagy törmelékkő a földtani szakirodalom szerint 2 mm-nél nagyobb szabálytalan alakú, amorf törmelékdarabokból álló kőzet. A geológusok négy főbb típusát különböztetik meg; a tektonikus, a vulkáni, az üledékes és a becsapódási eredetű breccsát.
A Hvar szigeti mikrobreccsás réteget bezáró magas mésztartalmú tengeri mészkő egykor jól átvilágított, meleg és sekély partközeli trópusi vízben rakódott le. A breccsából vett minták laboratóriumi elemzése azt mutatta, a breccsás törmeléket összecementáló anyag az eredetét tekintve teljesen énidegen a bezáró kőzettől, mivel az a partoktól távoli nyílt-tengeri térség mélyebb vizeiből származik. Ami még meglepőbb volt a tudósok számára, hogy a Hvar szigetén felfedezett mikrobreccsa meglepő egyezést mutatott azzal a Mexikói-öböl partvidékén feltárt törmelékkő rétegsorral, ami a 65,5 millió éve a Yucatán-félsziget közelében becsapódott "dínógyilkos" aszteroida keltette apokaliptikus cunami emléke.