Sókrízis: ezek a döbbenetes parajdi természeti katasztrófa okai

A legfrissebb hírek szerint nincs már remény a híres parajdi sóbánya pusztulásának megakadályozására. A természeti katasztrófa miatt a bánya környezetét fenyegető sókrízis nemcsak ökológiai válságot okozhat, hanem súlyos fenyegetést jelent a környező települések ivóvíz-ellátására is. A heves esőzésektől megáradt Korond-patak - amelynek vízhozama rövid idő alatt mintegy a százszorosára növekedett -, mostanra majdnem teljesen elárasztotta a bányát. A helyi hatóságok kedden életveszélyesnek nyilvánították és lezárták a sóbánya területét. Annak, hogy menthetetlenné vált Erdély egyik leghíresebb természeti-bányászati látványossága, igen összetettek összetettek az okai.

Vízbetörés pusztítja a híres parajdi sóbányát Fotó: MTI/Veres Nándor Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Parajdi kősó a budapesti Nagyvásárcsarnokban      Fotó: Wikimedia Commons/Derzsi Elekes Andor 

 1961-től az ipari sókitermelés mellett a gyógyturizmusban, valamint a Parajdi-medence vidékének turizmusában is egyre fontosabb szerepet töltött be a Sóvidék. Mindez most súlyos veszélybe került. Május 5-én a tartós esőzés miatt megduzzadt Korond-patak vize betört a tárnákba. A víz magassága gyorsan emelkedett, és május 27-re gyakorlatilag már teljesen elárasztotta a bányát, ami miatt lezárták a területet és felfüggesztették a turisták látogatását. Az eddig elvégzett vizsgálatok megállapították, hogy a patak medrében lévő, a vízbetöréstől védő  geofólia megsérült, így a víz beömlése folyamatos. A kősó, vagy halit egy olyan halogénid ásvány, ami köbös rendszerben, vagyis kockaformában kristályosodik és könnyen oldódik a vízben. 

Miért számít különösen veszélyesnek a vízbetörés egy sóbányába? 

Ennek az a legfőbb oka, hogy a kősónak rendkívül erős a nedvszívó képessége és a vízzel érintkezve intenzíven oldódni kezd.

Ömlik a víz a parajdi sóbányába      Fotó: MTI/Veres Nándor / MTI Fotószerkesztõség

Ezért a víz igen gyorsan kioldja a sót a kristályos ásványt bezáró keményebb kőzetrétegekből, és mivel a só elveszíti a szilárdságát, ez a tárnák beomlásához vezet; a bánya pedig statikailag instabillá, életveszélyessé válik. Mivel a só feloldódik a vízben, a tárnákba rekedt és onnan elszivárgó felduzzadt víz sóssá válik, úgynevezett szalmurává alakul,

 ami komoly ökológiai és kommunális problémákat okozhat a környéken. 

A nem vízzáró kőzetrétegeken átszivárgó erősen sós víz elkeveredik a talajvízzel ami ihatatlanná teheti a kutak vizét. A sóssá váló víz sem emberi, illetve állati fogyasztásra, sem pedig öntözésre nem alkalmas. A talajvíz sótartalmának megnövekedése pedig jelentős növénypusztulást okozhat, ami a helyi ökoszisztéma válságához vezethet.

Mit lehet tenni a sóbányát ért természeti katasztrófa ellen?

Azt, hogy meg lehet-e menteni a páratlan értékű parajdi sóbányát elsősorban attól függ, hogy mennyi ideig van jelen a víz a tárnákban. Sajnos, azt kell mondani, hogy ebből a szempontból a május 5-én történt vízbetörés óta nemhogy javult volna a helyzet, hanem kifejezetten még tovább romlott. 

A víz menthetetlenül elárasztotta a tárnákat     Fotó: MTI/Veres Nándor / MTI Fotószerkesztõség

Ha ugyanis túl sokáig van jelen a víz a vájatokban, a kősó nagy része kimosódik, a járatok pedig instabillá válnak és beomlanak. A friss helyszíni tudósítások szerint ez a folyamat már elindult, mert már a felszínről is hallani a sótömbök leomlásának dörejét.

Egy vízzel elárasztott sóbánya megmentésére elviekben csak akkor nyílik esély, ha:

• még időben sikerül teljesen elzárni a víz betörését, illetve megszüntetni az áramlását,
• szivattyúzással gyorsan el tudják távolítani a tárnákba ömlött vizet,
• és ezzel egyidejűleg sikerül megerősíteni a bánya statikai állapotát is.

Úgy tűnik, hogy a fenti három feltétel közül már egyik sem teljesíthető a parajdi tárnákban, ezért a bánya részbeni vagy teljes megsemmisülése várható. Csak ritkán fordul elő, hogy egy vízzel elárasztott sóbányát meg tudnának menteni. 

Sokkal hatékonyabb megoldás a megelőzés; az alagutak szigetelésének megerősítése, nagyteljesítményű szivattyúhálózat kiépítése és az esetleges vízszivárgás folyamatos monitorozása. 

Sajnos, a Parajdi-medencében most kibontakozó katasztrófa nem áll példa nélkül. 1994-ben az Egyesült Államokban, a New York állambeli Retsof sóbányát érte hatalmas vízbetörés. A bánya teljesen megsemmisült, sőt, egy közeli község alatt is beszakadt a föld ezért a környék lakosságát evakuálni kellett. A katasztrófa után már nem lehetett helyreállítani a bányaművelést. Nagy valószínűséggel ez utóbbi sorsra jut a parajdi sóbánya is.