De mik is ezek a rejtélyes építmények?
A kunhalmok általában 5-10 méter magas és 20-30 méter átmérőjű lapos kúp- vagy félgömbszerű mesterséges földhalmok, amik legtöbbször a víz közelében, de jó néhányszor víztől távolabb is megtalálhatók legnagyobb számban a Nagy-Alföldön, kisebb részt pedig a Nagy- és a Kiskunság területén. Győrffy István akadémikus, egyetemi tanár, a neves néprajzkutató szerint a távoli múltban többfajta funkcióval rendelkeztek; nagy százalékban sírdombok (kurgán), kisebbrészt pedig őrdombok, illetve határhalmok lehettek.

A modern archeológiai kutatások feltárták, hogy a legkorábbi kunhalmokat még a neolitikumban, vagyis az újkőkorban emelték. A rézkorban – ismeretlen okból – megszűnt a kunhalmok építése, hogy a bronzkorban ismét feléledjen ez a szokás. A bronzkorból különösen nagy számú kunhalom ismert, és ekkor jelentek meg az első, kifejezetten temetkezés céljára emelt földépítmények is. A népvándorlás korában a Kárpát-medence területére érkezett lovasnomád népek, így többek között a szarmaták és a szkíták is a már meglévő ősi kunhalmokat használták tovább a saját kultikus és temetkezési céljaikra. Ipolyi Arnold a tudós főpap, a Kisfaludy Társaság tagja és a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója még törökszentmiklósi plébános korában kezdett el foglalkozni e rejtélyes építmények históriájának kutatásával.

Ipolyi szerint ezeket helyesen nem is kun-, hanem hunhalmoknak kellene nevezni, mivel feltevése szerint ezeket Attila hunjai emelhették, hiszen itt, az Alföld területén volt az V. század derekán a hunok törzsszállása. Noha ezeket az elképzeléseket a modern tudomány eredményei nagyobbrészt már meghaladták, de ezek a korai tudományos viták is jól jelzik, hogy milyen nagy érdeklődést váltottak ki a múltban is az Alföld titokzatos „piramisai”.
Még ma is fedeznek fel ismeretlen kunhalmokat
A modern tudomány álláspontja szerint a kunhalmokat kisebbrészt az őskorban, jelentős részüket pedig az ókorban és ismét csak kisebbrészt a honfoglalás korában emelték kultikus, áldozó- és temetkezési építményekként. Súlyos járványok és nagyobb háborúk idején, amikor nagyszámban haltak meg az emberek, a kunhalmok a tömeges temetkezések színhelyévé váltak, a középkorban néhányat pedig lakó- vagy templomdombként használtak. Ez utóbbi hagyományt követve ma is vannak olyan kunhalmok, amelyeken kálvária, feszület vagy harangláb áll.























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!