Gizella királynét II. János Pál pápa is tisztelte

Boldog Gizella államalapító Szent István királyunk felesége volt. Gizella jelentősége óriási: nagy szerepet játszott abban, hogy Magyarország kereszténnyé vált.

Szent István és Gizella első találkozása.

Gizella II. Civakodó Henrik bajor herceg és Burgund Gizella leánya volt, 985 körül születhetett. Anyai ágon Nagy Károly császár leszármazottja.

Szent István és Gizella első találkozása

Gizella nem vonult kolostorba

Szent Istvánnal kötött házassága politikai szövetséget is jelentett a két ország között. Testvérei közül Brúnó augsburgi püspök lett, Brigida pedig apátnő. Ő maga is kolostorba szeretett volna vonulni, de 995-ben, amikor Géza megkérte őt a fia számára, Szent Adalbert biztatására belegyezett a házasságba. 

A püspök megértette vele, hogy Istennek tetsző, kegyes cselekedet az is, ha egy nép megtérítésében vesz részt, mintha kolostorba vonulna.

A házasságnak egy ellenzője volt: Gerberga apátnő, Gizella nagynénje. II. Henrik, hogy letörje az ellenérzését, azt találta ki, hogy meghívta Vajkot, a későbbi Szent Istvánt vendégségbe. Gerberga úgy alakította a helyzetet, hogy István először az imádkozó Gizellát lássa meg. Figyelte, mit reagál a „barbár”, de István türelmesen kivárta, amíg az imádságot befejezte. A házasság Scheyernben, Bajorországban köttetett meg.

Gizella és István boldog házasságban éltek

Szeretet, tapintat és megértés jellemezte egész házasságukat. A királyné részt vett az esztergomi és somlyóvásárhelyi zárdák megalapításában is.

 

A Koppány elleni csatához két zászlót készített Istvánnak, Szent György és Szent Márton képeivel.

De nemcsak ezzel segítette a győzelmet, hanem a kíséretében érkező bajor lovagok is Szent István hadseregét erősítették. Gizella – bár biztos küzdött a honvággyal – nagyon jól beilleszkedett új környezetébe. Ez annak is volt köszönhető, hogy Szent Istvánra mint kiváló társra támaszkodhatott. Gizellával telepesek is érkeztek hazánkba.

Gizellával telepesek érkeztek

A Beszterce melletti Királynémeti települést a 12. században villa Bavarica, azaz „bajor falu” néven említették. Érdemes megjegyezni a szatmárnémeti telepesek 1230-ból származó hagyományát is, amely szerint őseik Gizella királyné idején érkeztek Magyarországra. 

Gizella hímző- és varróműhelyt hozott létre

Ő alapította a veszprémi püspökséget, így szoros kapcsolata alakult ki Veszprém városával. Ezért is hívják a királynék városának a települést. Veszprémben a Gizella-kápolna őrzi a királyné emlékét. Nevéhez fűződik a koronázási palást megvarrása is. 

Gizella portréja a koronázási paláston (Forrás: Wikimedia Commons)

A palástra ráhímezte Szent István, Szent Imre és a saját arcképét is, ez az egyetlen, fennmaradt hiteles ábrázolás a királyi családról.

Segítette a szegényeket, elesetteket, alamizsnát osztott. Szép miseruhákat, edényeket készíttetett el. Valóságos hímző és varróműhelyt hozott létre, munkatársnői bajorok és magyarok voltak. Később hagyománnyá vált, hogy minden magyar királynénak egy-két öltést kellett varrnia a koronázási paláston Gizella emlékét ápolva.

Péter és Pál templomát szintén ő alapította Óbudán a férjével együtt. Több gyermekét is elveszítette: először Ottó fiát, majd olyan testvéreit, akiknek nem maradt fenn a nevük. Kedvenc fia, Imre 1031-ben vadászbalesetben bekövetkezett halála után újabb tragédia érte: szeretett férjének halála 1038-ban. Őt Orseoló Péter követte a trónon.

Gizella Passauba költözött férje halála után

Férje, Szent István halála után mostoha sors várt reá Magyarországon. Orseoló Péter Veszprémben házi őrizetbe vetette, a birtokait elkobozta. A fogságából a magyarok szabadították ki. 

Amikor Orseoló Pétert elűzték a trónról, és Aba Sámuel lett az új király, ő is bezáratta Gizellát. 

A bajor lovagok mentették meg, és ekkor elhatározta, hazatér szülőföldjére. Utolsó éveit Passauban töltötte, kolostorba vonult és 1060 körül hunyt el. Münchenben ereklyeként tisztelték imádságos keresztjét és csontjait. 

Szent István és Gizella szobra Veszprémben (Forrás: Wikimedia Commons)

II. János Pál pápa is tisztelte

1911-ben boldoggá avatták, II. János Pál pápa pedig saját könyörgést engedélyezett a nevére. Megérdemelné, hogy szentté avassák, akárcsak férjét és gyermekét, Imre herceget. Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy Szent Istvánnak nyugodt körülményeket, szerető családot biztosított. Kiváló, gondos, szerető édesanya volt. Saját jogán pedig a kereszténység elterjesztésében játszott úttörő szerepet Magyarországon.

Részlet István nagyobb legendájából

„Királyságának sorsául pedig, de kivált sarjadékának szaporításáért a római császári méltóságot viselő, szelíd erkölcsei miatt jámbornak nevezett Henrik húgát, név szerint Gizellát vette házastársul, kit miután olajkenettel felkentek, a korona viselésében társának ismert el.” 

Gizella jelentősége:

1. Szent István szerető felesége,

2. jó édesanya volt,

3. és a kereszténység egyik elterjesztőjének számított Magyarországon.