A fekete halál: a történelem legsúlyosabb járványa

Fekete halál – nem véletlenül terjedt el ez a kifejezés a pestissel kapcsolatban. A halálos járvány többször is megkeserítette az emberiség életét a történelem során, de talán soha nem annyira, mint a 14. század közepén, amikor nagyjából 50 millióan estek áldozatul a betegségnek.

A 14. századi nagy pestisjárvány nagyjából 50 millió áldozatot követelt Fotó: WallpaperCave

Honnan indult a fekete halál?

A járvány valószínűleg az ázsiai sztyeppékről indult, majd a kereskedelmi útvonalakon keresztül jutott el Európába és Észak-Afrikába. A pontos kiindulópont azonban napjainkban is vitatott. 

A halálos kórt okozó baktérium, a Yersinia pestis mikroszkópos képe   Fotó: Wikimedia Commons

A középkori források különböző régiókat neveztek meg:

• Ibn al-Vardi arab szerző szerint a betegség először a mai Üzbegisztán területén ütötte fel a fejét;
• az egyiptomi al-Makrízi úgy vélte, 1341–1342 között Mongólia és Észak-Kína volt a kiindulópont;
• más elméletek pedig Jemen, Kenya és Uganda környékét jelölték meg lehetséges forrásként.

Abban azonban egyetértenek a kutatók, hogy a járvány európai terjedésének legfontosabb gócpontja a genovai Kaffa (ma Feodoszija) volt.

Kaffa ostroma 

Egyes források szerint a Kaffát ostromló mongol hadak szándékosan terjesztették a betegséget, mégpedig úgy, hogy a pestisben elhunytak holttestét bejuttatták a városba. 

Tatárbetörés ábrázolása a Thúróczi-krónikában  Fotó: Wikimedia Commons

Más, tudományosan megalapozottabb magyarázatok ezzel szemben azt állítják, hogy a pestis fertőzött patkányok és bolhák révén terjedt el. Egy dolog azonban biztos: amikor a genovai kereskedők rájöttek, hogy halálos kór terjeng Kaffában, hajóikon azonnal útra keltek – szétterjesztve ezzel a pestist az egész kontinensen.

Mi okozta a betegséget?

A 14. században még senki sem tudta, mi áll a fekete halál hátterében. A modern kutatások azonban megállapították: a patkányokon élő Yersinia pestis baktérium volt a felelős a pusztító járvány kialakulásáért. A Yersinia pestist először Alexandre Yersin francia–svájci orvos azonosította Hongkongban, 1894-ben, egy hatalmas járvány idején. A boncolások során fedezte fel a baktériumot, amely ugyanolyan tüneteket okozott, mint a forrásokban szereplő fekete halál.

Fotó: Wikimedia Commons

• Nem minden kutató fogadta el ugyanakkor, hogy a fekete halál csak egy „egyszerű” bubópestis volt. Graham Twigg biológus például azzal érvelt, hogy a klasszikus bubópestis:
• lassabban terjed,
• kevésbé fertőző,
• és inkább a melegebb, szubtrópusi környezetet kedveli.

A szakértők többsége azonban napjainkban is úgy véli, hogy a hírhedt fekete halál ugyanaz volt, mint a bubópestis.

Társadalmi és gazdasági következmények

A fekete halál nemcsak életeket vett el, hanem átformálta Európa társadalmi és gazdasági szerkezetét is. A betegség miatt sokan vidékre költöztek, a fellépő munkaerőhiány miatt a mezőgazdasági termelés jelentősen visszaesett, ráadásul sok helyen bűnbakokat kerestek – ezért is volt például a korban olyan elterjedt az antiszemitizmus.

Más nagy járványok a történelemben

Habár a legsúlyosabb pestisjárványok a 15. századra lezajlottak, a világjárványok kora sajnos korántsem zárult le ezzel. A himlő, a spanyolnátha és az ázsiai influenza szintén rengeteg halálos áldozatot követelt a maga korában.

Himlő

A variola vírus évszázadokig jelen volt Európában. Az Újvilág meghódításakor például valószínűleg a himlő volt az a járvány, ami őslakosok millióit ölte meg. A betegség még a 20. században is számos áldozatot követelt.

Spanyolnátha (1918–1919)

A spanyolnátha az első világháború vége felé jelent meg és a katonai mozgósítások révén vált világjárvánnyá. 

Az 1918-ban kitört spanyolnáthajárvány világjárvánnyá vált, rengeteg áldozatot követelve  Fotó: Wikimedia Commons

A világszerte 20–50 millió áldozatot követelő betegség a nevét annak köszönheti, hogy egyedül a semleges spanyol sajtó számolt be róla cenzúra nélkül – a hadviselő államok a valódi adatokat elhallgatták.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.