Miért támogatják világszerte a kormányok a Z generációt az MI korszakában?

Mark Dixon, az International Workplace Group (IWG) vezérigazgatójának és alapítójának gondolatai.

Forrás: Shutterstock

Bár ezeknek a programoknak a léptéke és felépítése piaconként eltérő, hasonló trendek és válaszlépések Közép- és Kelet-Európában is megfigyelhetők. Magyarországon például a fiatalok munkaerőpiacra lépésének támogatása nem egyetlen átfogó programon keresztül valósul meg, hanem különböző, célzott intézkedések kombinációjával. A 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentessége növeli a nettó keresetet, így vonzóbbá teheti a munkába állást, miközben a munkáltatók számára elérhető járulékkedvezmények csökkentik a fiatalok foglalkoztatásának költségeit.

Ezzel párhuzamosan az EU-forrásból megvalósuló programok, például a Ginop plusz és az Ifjúsági garancia, képzési lehetőségekkel, bértámogatással és elhelyezkedési utak biztosításával segítik a fiatalok munkaerőpiaci integrációját. Emellett a duális képzés és a gyakornoki programok is egyre fontosabb szerepet játszanak abban, hogy a fiatalok már a munkaerőpiacra lépés előtt gyakorlati tapasztalatot szerezzenek. Ezek az ösztönzők arra szolgálnak, hogy segítsék a Z generáció tagjait eligazodni a folyamatosan változó munkaerőpiacon, miközben a vállalatok számára lehetőséget teremtenek a tehetséggondozásra és a digitális bennszülöttek készségeinek kiaknázására.

A változás generációja

Országtól függetlenül igaz: a munkaerőpiacon a verseny élesebb, mint valaha, miközben maga a munka természete is átalakulóban van. A Z generáció egyáltalán nem motiválatlan – rendkívül összetett környezetben építi karrierjét, miközben egyszerre kell megbirkóznia a versennyel, a gyors technológiai változásokkal és a globális bizonytalansággal.

A Z generáció egyik kiemelkedő erőssége a technológiai jártasság: az okostelefonok, a gyors internetkapcsolat és a közösségi platformok használata számukra teljesen természetes. Ez a készség azonban a mai gazdaságban már önmagában nem elég. Az igazi versenytényező a mesterséges intelligencia ismerete és aktív alkalmazása. Azok, akik kísérleteznek az MI-eszközökkel, értik a használatukat, és be is építik őket a munkafolyamataikba, nemcsak technikai képességekkel gazdagítják a szervezetet, hanem új gondolkodásmódot is hoznak – fokozva ezzel a termelékenységet, az innovációt és a növekedést. Már most is tapasztaljuk ennek gyakorlati hatását. Az IWG friss kutatása szerint a Z generáció tagjai kulcsszerepet játszanak abban, hogy az MI alkalmazása a munkaerő egészében elterjedjen.

A fiatalabb munkavállalók közel kétharmada aktívan segíti idősebb kollégáit az MI-eszközök megismerésében és alkalmazásában – a gyakorlati betanítástól kezdve a mindennapi munkafolyamatokba integrálható tippek megosztásáig. Az ilyen fordított mentorálás kézzelfogható eredményeket hoz: javítja az együttműködést és felgyorsítja a produktív munkavégzést. Sőt! Egy szélesebb körű változásra is rávilágít: a fiatal munkavállalók nem csupán tanulnak a munkahelyen, hanem aktívan alakítják is a munkavégzés módját.

A mesterséges intelligencia korszakában előnyt jelent a kezdeményezőkészség

Ahhoz, hogy a fiatalok valóban kamatoztathassák képességeiket a mesterséges intelligencia világában, elengedhetetlen a kezdeményezőkészség fejlesztése. Ahogyan a korábbi generációk szabadidejükben programozást tanultak vagy új képesítéseket szereztek, a mai fiataloknak is felelősséget kell vállalniuk MI-kompetenciáik és jövőálló készségeik fejlesztéséért. Ez a tanulás egyre inkább a formális oktatáson kívül zajlik – online közösségekben, szakmai hálózatokban és gyakorlati kísérletezés útján.

Ebben a környezetben tudatos hozzáállás szükséges a karriertervezéshez. A fiataloknak érdemes feltenniük maguknak kérdéseket, mint például: „Hol szerezhetem meg a legértékesebb tapasztalatokat?” vagy „Olyan készségeket sajátítok el, amelyeket a jövő munkáltatói valóban értékelni fognak?” Azok számára, akik még nem dolgoznak, különösen fontos lehet az önkéntesség: lehetőséget nyújt a gyakorlati tapasztalatszerzésre, a „soft skillek” fejlesztésére és arra, hogy bizonyítsák kezdeményezőkészségüket az éles piaci versenyben.

Tehetséges munkatársak támogatása továbbképzéssel és a rugalmas munkavégzés lehetőségével

A felelősség azonban nem hárítható kizárólag a munkavállalóra. A munkáltatóknak is jelentős szerepük van a munkavállalói készségek fejlesztése és a legkorszerűbb eszközök biztosítása terén. A képzésbe, mentorálásba befektető és a valódi fejlődést ösztönző vállalatok értékes lehetőségekhez jutnak a jövőben. Az IWG-nél például átfogó képzési és fejlesztési program, azon belül több száz online tanfolyam indul, hogy az ott dolgozók a teljesítményük legjavát tudják nyújtani a gyorsan változó környezetben.

Azok a munkáltatók, amelyek lehetővé teszik munkavállalóiknak a lakóhelyükhöz közelebbi, rugalmas munkavégzést, és támogató, innovatív környezetet biztosítanak számukra, nagyobb eséllyel vonzzák magukhoz és fejleszthetik tovább a feltörekvő tehetségeket, és eközben a termelékenységüket is javíthatják. Mégpedig azért, mert a rugalmasság már nem opcionális, hanem alapvető elvárás. És ez a trend egyre gyorsul: a 11–17 évesek 79 százaléka arra számít, hogy 2040-re már a rugalmas munkavégzés lesz a bevett gyakorlat.

Kihagyhatatlan lehetőség

A fiatalokban rejlő potenciált felismerve a kormányok világszerte ösztönzik a vállalatokat a Z generáció foglalkoztatására. A fiatal munkavállalók olyan készségeket, vállalkozó szellemet és innovációt hoznak a munkahelyre, amelyek képesek átalakítani a termelékenységet és növelni a versenyképességet.

A Z generáció már most alkalmazkodik a változásokhoz: új eszközöket sajátítanak el, eligazodnak a bizonytalan helyzetekben, és helytállnak a példa nélküli kihívásokat támasztó munkaerőpiacon. Azok a vállalatok, amelyek hajlandóak befektetni ebbe a generációba, nemcsak tehetséges munkaerőhöz jutnak, hanem saját jövőjüket is biztosíthatják az MI-vezérelt világ éles versenyében.