Szerződés a holddal

Átlátszó húzásokkal üldözik a magyar kisebbség jelképeit Romániában.

Naivság lenne azt hinni, hogy ilyesmi manapság nem fordulhat elő. Négy évvel ezelőtt egy székelyföldi könyvárustól azzal az indoklással kobozták el a román ügyészség és a rendőrség munkatársai az Egri csillagokat, egy népmeséket tartalmazó könyv rovásírásos példányát, valamint néhány rovásírás-tankönyvet, hogy nacionalista uszításra alkalmasak. Közismert, hogy a román hatóságok valóságos hadjáratot folytatnak a székely és a magyar zászló ellen. A székelyföldi Hargita és Kovászna megye prefektusai az elmúlt években perek tucatjait indították ama magyar többségű önkormányzatok ellen, amelyek a közhivatalokra vagy közterekre – Románia és az Európai Unió zászlaja mellé – kitűzték a székely lobogót. Még leírva is hihetetlennek tűnik, de igaz: a magyar jelképekkel szemben viseltetett ellenérzésük közepette a román hatóságok hajmeresztő magyarázatokat képesek kitalálni. Tőkés László európai parlamenti képviselőt egy évvel ezelőtt tetemes pénzbírsággal fenyegette meg a helyi rendőrség, ha nem távolítja el nagyváradi irodája erkélyéről a szolidaritásvállalás jeleként korábban kitűzött székely lobogót, amelyet a hatóság egyszerűen reklámzászlónak nyilvánított. Korábban a marosvásárhelyi rendőrség ugyancsak a reklámzászlókra vonatkozó jogszabályra hivatkozva sújtotta pénzbüntetéssel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) amiatt, hogy városi székházára kihelyezte a kék alapon aranysávos, nappal és holddal ellátott székely szimbólumot. Jelenleg mindkét ügyben zajlik a bírósági tárgyalás.

Sokatmondó, hogy a marosvásárhelyi bírák részben elfogadták az EMNT panaszát, és a pénzbírságot megrovásra enyhítették, ami ellenben csak félsiker, hiszen azt bizonyítja, hogy a bíróság is reklámzászlónak tekinti a székely lobogót. Ha nem lenne véresen komoly, még szórakozni is lehetne azon a közjátékon, amely nemrég történt a Maros megyei Nyárádszeredában. A többségében magyarok lakta város (nem mellesleg itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt) ünnepségén a szervezők közös zászlótartóban, egymás mellett kitűztek egy-egy román, európai uniós, magyar és székely zászlót. A városnapok megnyitójára érkezett román prefektus (a kormány területi képviselője) és a megyei közgyűlés elnöke felszólította Nyárádszereda polgármesterét, hogy válasszon közöttük és a zászlók között, és mivel a magyar elöljáró nem volt hajlandó eltávolítani a lobogókat, visszaültek szolgálati gépkocsijukba, és elhajtottak.

Újabb bizonyíték a szisztematikus túlkapásokra a nemrég Kovászna megyében történt eset. A területi fogyasztóvédelmi hivatal reklámanyagnak minősítette, és eltávolíttatta a háromszéki városokban közlekedő taxikról a Székelyföldet népszerűsítő, SIC feliratú öntapadós matricákat. A tömbmagyar régióban évekkel ezelőtt mozgalom indult Székelyföld identitásának erősítése érdekében, ennek keretében elterjedtek a hasonló, a napot és a holdat is megjelenítő öntapadósok, sőt rengeteg magánszemély, de például a megyei önkormányzat és Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala is a SIC betűkombinációval látta el gépkocsijai rendszámát. (A SIC a Terra Siculorum, Székelyföld latin nevének rövidítése.) A fogyasztóvédelem a román taxistörvényre hivatkozva járt el, amely szerint a bérfuvarozók csak az önkormányzatnál is bejelentett reklámszerződés alapján ragaszthatnak öntapadós hirdetéseket a járművükre. – Vajon a SIC matricára kivel kössek szerződést, a holddal? – fakadt ki felháborodva az egyik érintett taxitársaság tulajdonosa. Mondani sem kell, hogy ez esetben is kilóg a lóláb, hiszen az országban jóformán minden második személygépkocsin fellelhető a RO feliratú matrica, amely szintén nehezen minősíthető reklámnak. De ugyanez a fogyasztóvédelmi hivatal nem először büntet nyilvánvalóan politikai megfontolásból. Idén tavasszal árucímkéinek kicserélésére kötelezett egy hentesárut forgalmazó céget amiatt, hogy a termékek címkéin az a felirat is szerepelt: „székely ízek”. – Manapság egyre képtelenebb helyeken használják a székely megnevezést, lehet, hogy majd megjelenik a székely WC vagy a székely temető is – nyilatkozta annak idején Mircea Diacon, a hatóság területi vezetője.

Lám, többek között ilyen kicsinyes húzásokban merül ki a román hatóságok magyarellenes megnyilvánulásainak végtelen tárháza. Bukarest sok esetben ott is revizionista, irredenta, az egységes román nemzetállamot fenyegető törekvéseket lát, ahol nem többről van szó, mint a nemzeti, regionális identitás kifejezésének igényéről. Miközben vitára bocsátani sem hajlandók a területi önrendelkezés ügyét, a mindenkori román kormányok és politikusok sok esetben a minimális nagyvonalúságra, európai szemléletre sem képesek. Számtalanszor bírálják Budapestet amiatt is, hogy nem biztosítja alanyi jogon a magyarországi románok parlamenti képviseletét, arról azonban tudomást sem vesznek, hogy a gyulai román iskolában például csak a román trikolór van kifüggesztve. Bogdan Aurescu, a román diplomácia vezetője a napokban arról biztosította a határon túli román közösségek vezetőit, hogy a tárca felelősséget visel jólétükért, etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk ápolásáért. Nos, Románia számára az sem lehet közömbös, hogy a területén élő nemzeti kisebbségek otthon érzik-e magukat.