Múlt hét kedden rendezték a demokrata elnökjelölt-aspiránsok első tévévitáját, melyet a CNN szervezett és közvetített. A vitának több érdekessége is volt, Barack Obama amerikai elnök helyettese, Joe Biden például nem vett részt rajta (sőt azóta be is jelentette, hogy mégsem száll ringbe a jelöltségért). Nem idézték meg a republikánusok népszerűségi versenyét vezető, populista Donald Trump szellemét, így nem merült fel, hogy valamelyik jelölt-jelölt falat építene a mexikói határon. Hillary Clinton e-mail-botránya viszont szóba került, de a szocialista Bernie Sanders lesöpörte a témát az asztalról azzal, hogy már mindenki torkig van vele.
Most mégsem a fentiekről lesz szó, hanem arról, hogyan viszonyult Clinton és Sanders – a demokraták népszerűségi versenyének első, illetve második helyezettje – Edward Snowdenhez. Utóbbi nevét szerte a világon ismerik: a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja rengeteg olyan információt szivárogtatott ki, amelyből kiderült, hogy az Egyesült Államok jogtalanul hallgatta le saját állampolgárait. A botrány következményeként ugyan sok titkosszolga lebukott, több nagyhatalom is összetűzésbe került, ám pontosabb képet kaphattunk arról, mire képes az állambiztonság a XXI. században.
Snowden személye megosztó, tettét különbözőképpen ítélik meg a világ számos pontján. A baloldali pártok a legtöbb helyen üdvözölték a kiszivárogtatást mint a túlterjeszkedő állam csápjainak visszavagdosására tett kísérletet. Ám az amerikai baloldal másképp viszonyul a helyzethez. Az Oroszországban politikai menekültként élő Snowdenről a demokrata elnökjelölti vitán is megkérdezték a résztvevőket. Mind Clinton, mind Sanders azt mondta róla, eljárás alá kellene vetnie magát, hiszen adatokat lopott. A volt külügyminiszter szerint „rossz kezekbe kerültek” a Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok, így nem lenne szabad úgy hazaengedni, hogy nem néz szembe tetteinek következményeivel. (Snowden Twitteren reagált, szerinte Clinton hamis állításokat ismételget a tények ismerete nélkül.)
Ugyanakkor Sanders hozzátette: „Snowdennek nagyon fontos szerepe volt az amerikai közvélemény okításában.” Szerinte is megfontolandó, hogy büntetést érdemel-e az egykori NSA-alkalmazott, ám figyelembe kellene venni tevékenységének egyéb, üdvösebb következményeit is. Egyedül a vitán tét nélkül részt vevő jelöltek egyike, Lincoln Chaffee merte kijelenteni, hogy hősként hozná haza a kiszivárogtatót. Persze ez nem véletlen, hiszen Snowden miatt faramuci helyzetbe kerültek a demokraták: szívük szerint támogatnák az amerikai törvények szerint bűnt elkövetett férfit, ám mivel az Obama-adminisztráció is sáros, nem tehetik.
A bizonytalan szavazókat ugyanis meg kell fogni, az eddig borzasztó republikánus elnökjelölt-aspirásonktól pedig el tudják csalogatni őket azzal, ha a nemzetbiztonságot és a haza védelmét helyezik előtérbe. Az sem véletlen, hogy a Nobel-békedíjjal kitüntetett Obama elnök 2016-ban ismét növeli az Afganisztánban állomásozó katonák számát. Amikor átadja a Fehér Ház kulcsait – jelen állás szerint demokrata – utódjának, 5500 csíkos-csillagos küzd majd az egyre nagyobb területeket (vissza-) szerző tálibokkal. Ugyan Afganisztán a baloldalon nem meghatározó kampánytéma, az elnök bejelentése nem is jöhetett volna jobbkor, hiszen jobboldalról az Obama-adminisztráció külpolitikája rengeteg kritikát kapott. Így viszont az elnökválasztási kampányban eggyel kevesebb támadási felület marad demokrata oldalon.
