Mentőövet kapott Visegrád

Károkat okozott a szomszédságpolitikában a migránsválság kezelése.

A kérdés most már nem az, mennyire szigeteli el magát Magyarország, hanem hogy mikor és hogyan lesz normalizált kapcsolatunk azokkal az országokkal, amelyekkel a szavak szintjén konfliktusba kerültünk. Különösen szomorú a kialakult helyzet a szomszédságpolitikában, hiszen ez talán az egyetlen olyan diplomáciai tér, ahol eddig közös nevező is volt a nézeteltérések mellett. Az elfajult, már-már hidegháborús szókészletet használó magyar–horvát viszonyon vélhetően csak egy kormányváltás segítene. Mindenesetre Horvátországban már november 8-án leválthatják Milanovicékat. Az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) hatalomra kerülésével alapvetően változhat meg a kétoldalú viszony. A nemrég Budapesten tárgyaló Kolinda Grabar-Kitarovic, a HDZ-hez közel álló államfő nyitottsága és a migránskérdésben majdnem a magyarral azonos álláspontja azt jelzi, egészen más dimenzióba léphetnének a kapcsolatok. A kerítésépítés témájával kapcsolatban minősíthetetlen hangnemben megszólaló horvát miniszterelnökhöz képest Kolinda Grabar-Kitarovic tegnap a Jutarnji list horvát napilapnak adott interjújában például már arról beszélt, hogy „Horvátországnak kerítést vagy valamilyen fizikai akadályt kell felállítania a határán, hogy kezelni tudja a menekültválságot”.

A baj csak az, hogy a HDZ győzelme egyáltalán nem biztos: a friss felmérések szerint fej fej mellett állnak a szociáldemokraták és a konzervatívok, ráadásul a trend egyelőre Milanovicnak kedvez. Ha horvát szemszögből nézzük, nem kezelte rosszul a menekültválságot, hiszen rendezetten Magyarország határához terelte a migránsokat, éppen úgy, ahogyan a magyar hatóságok teszik, csak Ausztria irányába. Rágondolni is rossz, mi lesz, ha a szavazók által megerősített Milanovic reagál majd a várható határzárra.

Romániában jövő ősszel rendeznek parlamenti választásokat, de Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök pozíciója saját pártján belül is meggyengült, így könnyen elképzelhető, hogy még az idén váltás lesz a kormány élén. Ami önmagában nem jelenti a magyar–román viszony gyors javulását, mivel az új kormányfő várhatóan szintén baloldalról érkezik. Fordulatra akkor van némi remény, ha a Klaus Johannis államfőhöz közel álló jobbközép, az Európai Néppártot erősítő Nemzeti Liberális Párt kerül hatalomra.

A szintén mélypontra került osztrák viszonyon segített Orbán Viktor bécsi vizitje, érthetetlen ugyanakkor, hogy erre miért nem került sor korábban, még a magyar–szerb határon történt határzár előtt. A szlovén kapcsolat próbaköve az esetleges magyar–horvát zöldhatár lezárása utáni időszak lesz, itt is nagyon időszerű lenne egy ljubljanai látogatás, ha arra van szlovéniai fogadókészség. A magyar–ukrán viszonyt nem terheli a migránsügy, de a Moszkva iránti magyar elkötelezettség már régen eltávolította Magyarországtól Kijevet. A kerítésépítéssel a szerb kapcsolat is sebeket kapott, bár úgy tűnik, nincs igazi törés a párbeszédben. Sikerként marad a meglepően jól alakult kapcsolat Robert Ficóval, amihez a felvidéki magyarok érthető módon fenntartással viszonyulnak.

Ha a tágabb szomszédságot nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a visegrádi négyek (V4) egyre gyengülő együttműködését viszont összerántotta a migránsválság. Varsóban, Prágában és Pozsonyban nagy vonalakban Budapesthez hasonlóan ítélik meg a helyzetet, bár a kommunikáció stílusa az előző három fővárosban a magyarral összevetve jóval visszafogottabb. A szimbolikusnál nagyobb értéke van annak az egyezségnek, amelynek értelmében a visegrádi négyek együtt védik a schengeni zóna külső határait Magyarország déli részén. Kedden indult Magyarországra az a huszonegy cseh katona, aki segíteni fog a határ őrzésében. Szlovákia a kormány döntése értelmében ötven rendőrt, míg a lengyelek egy helikoptert küldenek személyzettel együtt a magyar hadsereg megsegítésére. A végleges felajánlásokról az Európai Tanács ülése alkalmával állapodnak meg hivatalos formában a visegrádi négyek országainak kormányfői. A jelenleg csak az államfőt adó jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jövő hét végi várható győzelme a lengyel választásokon tovább erősítheti a V4-összefogást, amely az eddiginél markánsabban jelenhet meg a különböző uniós ügyekben. A PiS hatalomra kerülésével Orbán Viktor megtépázott európai imázsa is javulhat, de legalábbis relativizálódhat „szabadságharcos” szerepe, hiszen Brüsszel figyelme a Fidesznél sokkal inkább EU-kritikus Jaroslaw Kaczynski-féle vezetésre irányulna. A visegrádi együttműködés szükség szülte megerősödése nem a magyar diplomácián múlt, de kétségkívül a lehető legjobbkor jött, háttérbe szorítva a szomszédságpolitikai kudarcokat.