Hová álljanak a belgák?

Sosem voltam Brüsszelben, mert valahogy úgy alakult. De azért el tudom képzelni, hogy mi megy ott most.

Brüsszelben sürgősen el kell felejteni azt a közérzetet, hogy te csak házasodj és sörözz, boldog Belgium, mert ez beteg, önsorsrontó önfeladás. Vagy hát olyasmi. És tegyük össze a kezünket, hogy egyelőre a harmincmillió (!) ideiglenesen Európában állomásozó muszlim még nem kezdett el sétálgatni a budai Várban. Egyelőre. Nem bírunk ki még százötven évet, amelynek a hatásait a mai napig nyögjük, és amelynek a végén még szobrot is emelnek a megszállónak, csak azért, hogy a belgák békésen tolhassák a csokit, a sört és a gyarmatokat, soha többé.