A jászolnál

Mintegy varázsütésre, Ákos és Kövér László egészen véletlenül egyszerre mondták meg a tutit a nő helyéről.

A nők több évszázados elnyomására és háttérbe szorítására is volt néhány olyan válasz, amely alaposan túllőtt a célon. Itt van például a SCUM, azaz Society for Cutting Up Men, melynek jelentését körülbelül így fordíthatnánk: a férfiakat felhasítók társasága. Kiáltványuk 1967-ben látott napvilágot, azóta a radikális feministák alapműve. Szerzője az amerikai Valerie Solanas, az a prostituált és feminista, aki gyilkosságot kísérelt meg Andy Warhol ellen. A kiáltvány lényege, hogy a férfinem „biológiai tévedés”, ezért léte és az élethez való joga megkérdőjelezendő. A férfi szexőrült vérszívó, érzelmi parazita, tehát a szaporodást automatizálni kell, a férfinemet meg kell szüntetni, esetleg kiirtani. Mindez olyannyira mellbevágó, hogy sokan humort vélnek felfedezni benne.

A nemek közti harcban Kövér László és Ákos azért nem mentek ilyen messzire, de mindketten túllőttek a célon, és mindketten tagadhatatlan humorérzékről tettek tanúbizonyságot. Komolyan ugyanis ma Európában senki nem tenne az övékéhez hasonló kijelentéseket, hacsak nem ül „ideologikus burokban” a magyar politikai elit. A kifejezést Orbán Viktortól kölcsönöztem. Ő az európai politikai elitről beszélt, és egy egészen más összefüggésben. Úgy véli, az európai politikai elitnek „alig van kapcsolata a valósággal”. Szerinte a migránsválság „lakmuszpapírként mutatta ki a bajt”. „Európának fel kell adnia az öngyilkos hajlamokat, és talpra kell állnia.”

A dolog pikantériája, hogy ugyanezeket a megállapításokat a hazánkban kirobbant nemek közti csatározásokra is behelyettesíthetjük. „Lakmuszpapírként mutatta ki a bajt” Kövér László kijelentése, azt, hogy a magyar politikai elit elvesztette kapcsolatát a valósággal. Mert ha nem így állna a dolog, nyilvánvaló lenne számára, hogy a nők és férfiak csak együtt, egyforma jogokkal, lehetőségekkel és feltételekkel építhetik fel a jövő Magyarországát. Ahogy a gyerekcsináláshoz is mindketten kellenek, és igen, a gyerekneveléshez is, ugyanúgy szükség van mindkettőjük munkájára a háztartásban, mint minden kenyérkereső munkahelyen, sőt lenne például a kormányban is.

Urambocsá még azt is megkockáztatom, hogy ha egy nő gyermeket akar vállalni, és karriert is akar építeni, ugyanolyan normálisnak számít, mint ha egy férfi gondolkozik így. Az „ideologikus burokból” kilépve pedig észre kellene venni, hogy bár valóban szép és fontos dologról van szó, fiaink és lányaink önmegvalósításának csak része, s ráadásul csak közös része lehet ma a gyermekvállalás és gyermeknevelés. Úgy is mondhatnám, Magyarországnak „fel kell adnia az öngyilkos hajlamokat”, ezért ideje perspektívát váltani.

Ha pedig a migránsok által közvetített kultúrától féltjük Európát, nem tanácsos egy európai ország vezetőinek olyan kijelentéseket tenniük, amelyek arra a másik kultúrára hajaznak, és amelytől, állítólag, óvni akarjuk Európát, benne Magyarországot. Idegen kultúrák további minősítése helyett azonban maradjunk abban, hogy a klasszikus karácsonyi fotót én csak akkor lájkolnám, ha azon egy nő, Mária és egy férfi, József is ott lennének.

A szerző író