A Magyar Nemzeti Bank nem Isten teremtménye

Hanem a magyar államé. Amely törvényt is alkotott hozzá.

Torba Tamás
2016. 01. 27. 10:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vagy ez, vagy az. Harmadik lehetőség nincs.

Mindezekből az olvasó megértheti: az MNB az államháztartás részeként működik, nem pedig Mohamed koporsójaként lebeg ég és föld között. Amennyiben veszteséges, azt a magyar állam megtéríti, ha nyereséges, akkor a nyereséget vagy kifizeti osztalékként egyedüli részvényesének, a magyar államnak, vagy eredménytartalékba helyezi. Ez így logikus, mivel az MNB – ma már – nem spekuláns, hanem más feladatok ellátása mellett a devizatartalékok kezelője. E tevékenysége közben akaratán kívül is elszenvedhet veszteséget. Ezt hívták korábban „sterilizálásnak”, amikor a veszteség a forint devizákkal szembeni erősödése miatt keletkezett. Ezt a költségvetés megtérítette. Ha a forint gyengül, az MNB devizatartalékai többet érnek, tehát papíron nyereség van. Ezt az MNB jelenleg alapítványokba feccöli, illetve műkincseket vesz belőle. Támogathat alapítványt, vehet műkincset. De nem ebből a nyereségből, hanem a kiszabott bírságokból származó bevételekből – lásd fent. Ezt a törvény taxatíve mondja ki, tehát más forrásból nem végezhet ilyen műveleteket. De mégis teszi. Százmilliárdos nagyságrendben. És amikor ezt a gyakorlatot a Magyar Tudományos Akadémia közgazdaság-tudományi bizottsága bírálni merészeli, az MNB immáron megszokott módon útszéli, személyeskedő közleményben utasítja vissza azoknak a bírálatát, akiket ő elavult nézetek képviselőinek tart.

Vajon milyen alapon? A fő asztrológus, a jegybankelnök Matolcsy György, az egyébként színtiszta neoliberális gazdaságpolitikát alkalmazó korábbi nemzetgazdasági miniszter, a Széll Kálmán-terv, a Széll Kálmán-terv 2.0, a Wekerle-terv kidolgozója (emlékszik még ezekre valaki?) elszabadult hajóágyúként dübörög fel és alá a hazai felsőoktatásban, a budapesti ingatlan- és műtárgypiacon. Teljes kormány- és többségi parlamenti felhatalmazással. A következmények néhány éven belül láthatóvá válnak. Legalábbis a felsőoktatás területén. Jövendő közgazdászaink nem lesznek képesek a „kettő meg kettő az mennyi?” kérdésre anélkül válaszolni, hogy ne huszonkettő jöjjön ki nekik. Vagy amennyit az elnök úr gondol.

Uramisten.

A szerző közgazdász

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.