Ferencesek és karmeliták, Basa-dzsámi és színház – ez a múlt, a jövő pedig a miniszterelnöki rezidencia. Ám az épület kolostori, valamint színházi jellege abból a szempontból is érdekes, hogy az átalakítás után be is kell rendezni, egy meghatározott korstílus azonban nem kapcsolható hozzá. Egy február végi kormányhatározat ugyanakkor több mint egymilliárd forintot biztosít a karmelita kolostorban elhelyezendő műtárgyak beszerzésére, amelyek inkább bútorok, iparművészeti tárgyak lesznek, az épület boltíves szobái ugyanis nem ideálisak a festmények elhelyezésére, mint azt a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Baán László kifejtette, elhárítva ezzel lapunk kérdését, miért nem a két múzeum raktárainak kincseiből rendezik be a miniszterelnöki rezidenciát.
Többségében bútorok és iparművészeti tárgyak, a stílus azonban nem meghatározott – adódik a kérdés: mi volna méltóbb a magyar miniszterelnök rezidenciájához, mint a magyar kortárs képzőművészek és dizájnerek munkája? Közülük sokan elismertek már a világban – számukra egy esetleges pályázat a miniszterelnöki épület berendezésére esélyt jelentene, de kormányzati kiállást is a művészeink mellett. Jelenleg több mint háromezer dizájner dolgozik hazánkban – az Iparművészeti Egyetem dizájnernövendékei évek óta díjazottjai a nemzetközi versenyeknek, ugyanakkor sok magyar tervező a létéért küzd: a rendszerváltás és a privatizáció után a multik hozták a saját tervezőiket, bár tudják, a magyarok munkája éppolyan jó. (A magyar dizájn melletti kiállás egyébként egybecseng a „Nem leszünk gyarmat!” üzenetével is.) 2013-ban a bécsi ENSZ-székház pihenőjét is magyar tervezők bútorozhatták be a Design Terminál pályázatának köszönhetően.
