Pozsgay Imre egyéni karrierje torzó maradt. A hála nem politikai kategória, idézik tőle gyakran. De talán ő is elvétette a döntő pillanatot: ha mondjuk 1989 tavaszán vállalja a szakítást, és kivezeti a reformereket az MSZMP-ből, más szerep juthatott volna neki és a baloldalnak is. Annak tudata viszont vigasztalhatta, hogy a nyolcvanas években a változások ösztönzőjeként nyomot hagyott a magyar történelemben. Tevékenységéről, döntéseinek mozgatórugóiról még sokáig fognak vitázni. Az biztos, hogy nem volt hiábavaló, értelmetlen a politikusi pályája. A többiről a nagypénteken elhunyt Pozsgay Imrének eddig a saját lelkiismeretének kellett, ezután valaki másnak kell számot adnia.
Történelmi életút hiányérzettel
A liberálisokkal ádáz ellenfeleknek tekintették egymást, az Antall vezette MDF-nek már nem volt szüksége rá.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!