Marija Sarapova, a világ legjobban kereső női sportolója azt állítja, ő és stábja nem tudott arról, hogy a meldonium nevű hatóanyag január 1-jén felkerült a doppinglistára. Az erről kapott értesítést elfelejtette megnézni az elektronikus levelezőlistáján. A brit The Telegraph szerint viszont ötször is előre figyelmeztették Sarapovát, aki elmondása alapján immár tíz éve használ meldoniumot a családjában előforduló cukorbetegség megelőzésére. A wimbledoni bajnok teniszezőről nem merjük kijelenteni, hogy ártatlan, de mielőtt kikiáltjuk bukott hősnek, érdemes feltenni néhány kérdést.
Véletlen-e, hogy megint egy orosz versenyző doppingesetétől hangos a nemzetközi média? Miközben a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA szerint a tiltott szerek fogyasztóinak csupán a töredéke produkált pozitív doppingmintát a londoni olimpián, az oroszok miért buknak le azóta tömegesen? Miért éppen most buknak le tömegesen? A Kelet-Európában különösen népszerűvé váló meldoniummal többek között orosz jégtáncos és rövid pályás gyorskorcsolyázó is fennakadt a vizsgálaton, miközben a WADA – egy szerdai bejelentés alapján – az összes orosz atlétát kizárná a riói olimpiáról. Előzményként a német ARD televízió állami szintű doppingolást tárt fel a nagy keleti birodalomban, olimpiai és világbajnokok soráról derült ki, hogy tiltott szert kaptak. Figyelembe véve a WADA fenti becslését, világhírű atléták és úszók rekordjainak érthetetlen fejlődését, azt az embertelen terhelést, mérkőzés- és versenyszámot, amelyet a hatalmas üzletté váló modern sport megkövetel, nem vagyunk benne biztosak, hogy a sporthatalmak közül csak az oroszoknál ilyen népszerű a dopping. Ügyetlenebbül nyúlnak a szerekhez? A gazdagságuk a sportban is mérhetetlen, de erre már nem tudtak figyelni?
Edzőik a világ legjobb elemzőrendszereit, felkészítési módszereit használják. Moszkva három éve atlétikai világbajnokságot rendezett, Szocsiban két éve téli olimpiát tartottak, Kazany tavaly a vizes vb-nek adott otthont, Oroszország pedig 2018-ban a labdarúgó-világbajnokság helyszíne lesz – fel is soroltuk a legnagyobb sporteseményeket, a nyári olimpiát leszámítva. Ott mindenre van pénz, csillagászati összegből gazdálkodó futball- és kosárlabdacsapatokra, űrkutatásra, sarkkutatásra, az amerikaiak számára is megfejthetetlen haditechnikára. Tiltott szerek elfedésére nem volt?
A doppingolás üldözése soha nem a tisztaságért folytatott harc volt valójában. Érdekek, titkos alkuk átláthatatlan szövevénye jellemezte egy álszent világban, amelyet látszólag újra meg újra drámaian megrázott egy-egy sorozatos lebuktatás. Miközben Oroszország a külpolitika, a hadászat és a tudomány mellett a sportban is meg akarja mutatni az erejét, máshol pedig ezt természetesen nem nézik jó szemmel. A nagyhatalmi törekvéseivel, a politikai és katonai beavatkozásaival (Krím félsziget, Szíria) Oroszország hadjáratot indított el önmaga ellen. A sport pedig már évtizedekkel ezelőtt, a Szovjetunió idején is a hadszíntér része volt. Az amerikaiak nem vettek részt az 1980-as moszkvai olimpián, a keleti blokk kihagyta az 1984-es Los Angeles-i játékokat, most orosz csillagok maradhatnak távol Riótól – de ezúttal nem a saját sportvezetőik elhatározásából. Sporthőseik tömeges dehonesztálása része lehet egy újabb hidegháborúnak, és nemcsak azért, mert az orosz sportpolitikai vezetés ezt harsogja.
Tavaly a középtávfutók lebukása csak közepesen volt érdekes a mostani negatív hírekhez képest, a tiltott szereket fogyasztó orosz gyaloglókat még a sportvilág szerelmesei is alig ismerték. Vezéráldozatra volt már szükség, a háború alighanem elérte az oroszok legnagyobb sztárját, Sarapovát.
