Február 2-án a Dow Jones tőzsdeindex több mint 600 pontot zuhant. Az index története során – közel 122 éve alatt – mindössze 8 alkalommal fordult elő ekkora vagy ennél nagyobb esés. Mind a nyolc alkalom az elmúlt 18 év alatt következett be. Az emelkedő árfolyamok következtében az említett zuhanások százalékban kifejezve egyre kisebb értéket jelentenek. Tudni való, hogy a részvényárfolyamok emelkedése stagnáló vagy csökkenő kamatkörnyezetben jellemző, ugyanis a hitelből gazdálkodó vállalatok számára ilyenkor olcsóbbá válik a törlesztés, likviditásuk javul, a profit emelkedése lehetővé teszi a készpénztartalékok növelését, ezt pedig akvizíciókra, fejlesztésekre lehet költeni. Mindkét eljárás növeli a cég értékét. Továbbá ebből a pénzből lehet osztalékot fizetni, márpedig a növekvő osztalék boldog tulajdonosokat jelent. Az alacsony kamat a pénzbőség jele. Sok a befektető, a bankok pedig szívesebben adnak hitelt. A kamatkörnyezet alakulását legjobban a 10 éves amerikai állampapírok hozamának alakulásán lehet követni. Ez a mutató azért is fontos, mert az amerikai ingatlanpiacon kiemelkedően fontos szerepet játszó jelzáloghitelek benchmarkját (olyan mutató, amihez a hitelek kamatát kötik) a tízéves papír hozama határozza meg. Az olcsó hitelek pedig élénkítik az ingatlanpiacot.
A részvények árfolyamát és a hozamok alakulását egymás mellé téve láthatjuk azok negatív korrelációját. Február 2-án a tízéves hozam elérte az évi 2,84 százalékot, erősen emelkedő trendben. Ennek fő oka az Egyesült Államok államadósságának megállíthatatlan növekedése, minek következtében az elmúlt években egyre sűrűbben kerül sor arra, hogy a törvényben korlátozott eladósodottsági küszöböt kétpárti megállapodással megemelik, azaz a kormányzat újabb hiteleket vesz fel. A növekvő kamatszint, ami mellett a piac hajlandó Amerikának hitelt adni, drágítja az adósság finanszírozását. E helyütt megjegyzendő, hogy a magyar tízéves futamidejű állampapírok hozama jelenleg az évi két százalékot sem éri el. Jól látszik, mekkora probléma az USA államadóssága, ha a magyar és az amerikai állampapírok hozama között közel egy százalék a különbség – a magyar javára!