A fenti adatokban nincs benne azok száma, akik ideiglenesen vagy hosszabbra tervezve külföldre mentek dolgozni. Arról a román szomszédaink tudnának mesélni, milyen az, amikor tömegesen elindul az ország lakossága, és hogyan lesz a pár hónaposra tervezett külföldi munkából évtizedekre vagy akár örökre szóló „állomás”. Szociológiai tény, hogy a magyar párok külföldön született gyereke már nem Magyarországhoz kötődik, és ebben is riasztó a tendencia. 2011 óta ugyanis folyamatosan növekszik a határokon kívül született magyarok száma, így 2016-ban már közel tizennégyezer újszülött anyakönyvezését kérték külföldön élő magyar állampolgárok, de a valós szám ennél is magasabb lehet, mert aki hosszú távú kintléttel számol, az nem kéri gyereke hazai anyakönyvezését. Sokatmondó az is, hogy Németországban és Nagy-Britanniában születik a legtöbb ezen gyerekek közül. 2010 után, hat esztendő alatt összesen hetvennyolcezer külföldön született magyar anyakönyvezését kérték a hazai hivataloktól!
A viták ideje lejárt, üzente meg a miniszterelnök pár napja a sajtósával, de mikor lehetne jobban, nagyobb társadalmi figyelmet kapva vitázni életbe vágó kérdésekről, mint egy választási kampányban? A Fidesz válaszait tapasztaljuk, éljük lassan nyolc éve. Vannak közöttük egész jók és kevésbé működőképesek is, a hatékonyságot pedig jól mutatják a számok. Érdemes lenne megnézni azt is, másoknak milyen ötleteik vannak. Ezzel szemben a kormánypárt azt gondolja: ma egyetlen fontos kérdés létezik, a migráció, és erre is csak egyetlen jó válasz: az övék. Minden más lényegtelen, hátsó szándékú zavarkeltés.
Hadd tegyek ide egy zárójelet, ha már a kampánynál tartunk. Aki a határon túl élő magyarok szavazati joga ellen ágál, az gondolkodjon el azon: a nem túl virgonc állapotban lévő magyar egészségügy már évekkel, talán évtizedekkel ezelőtt összeomlott volna a határon túli magyar területekről ezrével áttelepült orvosok, nővérek, kórházi ápolók nélkül. Csak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egykori végzős hallgatói közül több ezren élnek és dolgoznak Magyarországon, és ezeket a szakembereket nem a magyar adófizetők pénzéből képezték ki.
