Így riogat a választás előestéjén a magyar közmédia

Órákon keresztül tudatosan hazudott a közszolgálati televízió a münsteri támadásról.

Pintér Bence
2018. 04. 07. 19:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szombat délután egy kisteherautó hajtott a németországi Münster óvárosában egy étterem teraszára. Hárman meghaltak és többen megsérültek, a rendőrség, a mentők és a tűzoltók lezárták a környéket. A helyi rendőrkapitányság azt kérte a Twitteren mindenkitől, hogy egyelőre ne spekuláljon az elkövetővel kapcsolatban, várja meg, amíg a rendőrség intézkedik. A német sajtóban a támadás utáni órákban nem volt hír a támadó kilétét illetően, csak annyit lehetett tudni, hogy az incidenst potenciális terrortámadásként kezelik a hatóságok.

Az elmúlt évek teherautós terrortámadásainak tükrében persze ilyenkor mind az olvasók, mind az újságírók rögtön arra gondolnak, hogy iszlamista merénylettel van dolgunk. Ám az újságíróknak ilyenkor van egy feladatuk is: csak olyasmit szabad leírniuk, amiről biztos információjuk van. A kormánypárti média azonban nem tudott ellenállni a kísértésnek a választás előestéjén, hogy felhasználja az ügyet a választók riogatására.

„Münsteri merénylet: a német sajtó szerint egyértelműen bevándorlók állnak a háttérben” – ezzel a címmel jelent meg a cikk a magyar közmédia hírcsatornájának oldalán, a Híradó.hu-n. A hír ezzel a szöveggel, piros háttérrel az M1 egész műsorfolyamában jelen volt, Georg Spöttle pedig rögtön meg is érkezett szakérteni. A német sajtóban mindeközben továbbra sem volt semmi adat a támadó kilétéről vagy esetleges „migrációs hátteréről”.  Cserébe Németországban élő magyarokat nyilatkoztattak a migrációról a közmédiában.

Este hét és nyolc között több németországi lap – a Süddeutsche Zeitung, az NDR, a WDR és a Frankfurter Allgemeine Zeitung, valamint a Rheinischer Post – is arról írt, hogy információik szerint az elkövető egy német férfi, egy bizonyos Jens R., aki 1969-ben született, és semmi nem utal arra, hogy terrorista kapcsolatai lettek volna. Nem sokkal később az észak-rajna-vesztfáliai belügyminiszter megerősítette az információt, hogy az elkövető egy német állampolgárságú férfi, akinek jelen pillanatban úgy tűnik, hogy nincsenek iszlamista kapcsolatai.

Az MTI, vagyis a magyar állami hírügynökség 20.09-kor az előző bekezdésben ismertetett tényeket egyértelműen megírta a jelentésében. Ehhez képest az M1 adásában még az este kilencórás híradó előtt is piros háttérrel szerepelt a hamis hír, miszerint „a német sajtó szerint egyértelműen bevándorlók állnak a háttérben”. A kilenc órai híradóban a következőt állapították meg: „az elkövető német származású, de ez persze hivatalosan nem zárja ki a feltételezett migrációs hátteret”. Nem olvasták be, hogy az elkövetőt a német sajtó szerint Jensnek hívták, ami alapvetően persze még szintén nem zárja ki a „migrációs hátteret”, csak ugyebár rendkívül valószínűtlenné teszi. A belügyminiszter bejelentéséről nem számoltak be, viszont a németországi magyarokat az állítólagos terrortámadással és migrációval kapcsolatos véleményükről kérdezték.

A magyar közmédia hírcsatornája tehát – persze nem először és nem is meglepő módon – tudatosan hazudott a nézőinek. Először arról, hogy a német sajtóorgánumok a támadó „migrációs hátteréről” írnak, amit azok nem is tettek. A közmédia online cikkeiben nem is  linkelték az állítólagos német lapokat. Ezek után pedig hosszú ideig továbbra is ezt hazudták, miközben a német sajtóban – és a magyar MTI-ben – már rég megjelent az ő állításukkal szöges ellentétben álló tény.

Így riogat tehát a választás előtti utolsó estén a magyar adófizetők pénzéből fenntartott közszolgálati média.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.