Megtörtént a jövő alapkőletétele

Érteni, látni kell, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett hétpontos családvédelmi csomagban foglaltak csak opciók, amelyekkel élünk vagy nem élünk.

Fotó: REUTERS Forrás: Reuters

Idehaza évről évre csökken a szülőképes korosztály létszáma. De a rendszer azoknak a családoknak is üzen, ahol a 35–39 éves anyák az „öreg vagyok én már a szüléshez” tudattal mondanak le örökre a gyermekvállalásról vagy kétgyermekes anyaként tartják elképzelhetetlennek a nagycsaládos formátumba való belépést. A bejelentett ösztönzők viszont valós alapot adhatnak az elgondolkodáshoz. Részletek hiányában csak a családpolitika fő ­irányait lehet látni, de ha a kormány – a hírek szerint heteken belül, akár még most februárban – benyújtja a konkrét jogszabálycsomagot, sokkal többet lehet majd megtudni arról, melyik irányban mennyire messze menne a kabinet. De még mielőtt rápillantunk a többek között a svéd szociális miniszter segítségével („családtámogatás egyenlő náci diktatúra”) világhírnévre szert tett hét pontra, álljon itt egy négy-öt generációra visszanyúló kitérő.

A jelenleg Magyarországon élő családok sorsát, felemelkedésének lehetőségeit, az egy generáció alatt megteremthető biztonság kérdését szinte lehetetlen nem történelmi szemszögből szemlélni. A XX. század családokra vetített történelme valami olyan nagy zuhanás és tragédia, hogy az elég volna egy fél évezredre is egy nép történelmében. Trianon után millió­nyi magyar vált földönfutóvá, a két világháborúban odaveszett magyar katonák – családfők és családalapítás előtt állók – száma egymillió körül alakul. Ők és családtagjaik már nem tudnak beszámolni róla, hogy szerettei­ken aztán hogyan gyalogolt át a történelem. És bár a kommunizmus korszakában megtörtént az a demográfiai fordulat, amihez hasonlóra most is csak egyre várunk, jólétről, a magyar lakosság széles rétegeinek gazdagodásáról a rendszerváltozásig még a legnagyobb túlzással sem lehet beszélni.

A jelenbe a híres orvos és pszichiáter, Buda Béla szavai kalauzolnak el, aki a magyar társadalom jelenkorát így írja le A házasság és a család mai problémái a társadalomlélektan szempontjából című tanulmányában: „Elterjedt a fogyasztói mentalitás, az »élménytársadalom«, illetve »kockázati társadalom« beállítódása, és nem erősödött sem a vallásos, sem más, hagyományosan konzervatív értékrend a lakosság körében olyan mértékben, hogy ettől több házasság köttetne, és koherensebbé válna vagy erősödne a család és a gyermekvállalás. A magyar társadalomban a házasságot, családot, gyermekvállalást őrző, megtartó rétegek említett hátrányos helyzete indokolná a kiterjedtebb család- és szociálpolitikai erőfeszítéseket és a segítő egészségpolitikát.”

Valamit tehát lépni kellett és lépni kell, egyre határozottabb és egyre nagyobb léptekkel. Most már látszik, hogy például az eddig ismert csok, a családi adókedvezmény csak a kezdet volt. Viszont annak oka, hogy a hétpontos családtámogatási intézkedési csomag – benne a kibővített csokkal – épp most született, és nem előbb, abban is rejlik, hogy mostanra szívta fel magát annyira az ország, hogy generációs léptékű döntések szülessenek. Világos, hogy a csomag életképtelen volna egy jobban húzó gazdaság hiányában. Mostantól jogos a felvetés, hogy miért is ne lehetne a nyugati társadalmakban olyan magától értetődő anyagi jólétet Magyarországon nemcsak a jelenre, hanem a jövőre, mondjuk gyermekeink jövőbeni boldogulására is kiterjeszteni?

A jövőhöz elsősorban gyerekek kellenek, és ilyen értelemben a családtámogatási program alapkőletétel is. Egy ilyen átfogó, sokol­dalú nemzeti népesedési, család- és közösségfejlesztési stratégia már nagyon váratott magára. Egyszerűen az történt, hogy egy ilyen nagy terv kidolgozásának mára értek meg a feltételei, és a közeljövő, illetve a mindenkori kormányzat innovatív képessége ad választ, hogy a hangsúlyok hova kerülnek a jövőbeni lépéseknél. Mert nagyobb összegekben fogadhatunk rá, hogy ennek a bejelentéscsomagnak lesznek még leágazásai, kiegészítései, következő szakaszai.

Olyan innovatív lépésekre van szükség, mint most az élethosszig tartó szja-mentesség négy gyermek esetén, amely világviszonylatban is újdonságnak számít, avagy a nagyszülők által igénybe vehető gyed. Az szja-mentesség miatti állami bevételkiesés soha nem fog léket ütni az államháztartásba, a nagyszülői gyed pedig jó megoldás arra, hogy a szülő minél hamarabb visszatérhessen GDP-t növelni az amúgy is szakemberhiányos munkaerőpiacra. Ki mondta, hogy a nagyszülőket nem lehet megszólítani családpolitikai programmal?

A családok otthonszerzési támogatását, a csokot illetően fontos felismerés az is, hogy egyáltalán nem mindenki szeretne új építésű lakásba költözni csak azért, mert azokra lehet kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást szerezni. Lehetnek sokan, akik idegenkednek az új építésű lakásoktól, és praktikus megfontolásokból – mint például munkahely, iskola, óvoda, különórák, szolgáltatások vagy éppen a nagyszülők könnyebb elérése – szívesen maradnának a városok belső negyedeiben és vásárolnának használt lakást.

Éppen ezért a használt lakások csokba való bevonása telitalálat. A csokos lakások, társasházak, lakóparkok jó része külvárosi, agglomerációs körzetekben épült vagy épül, jelentős ingázóforgalmat generálva a már amúgy is terhelt közutakon. Ezért az is értékelhető szempont, hogy a használt lakásokra adott támogatás fékezheti a városokból, elsősorban Budapestről való kiköltözést. Apropó, iskola, óvoda és bölcsőde! Ma nem könnyű bölcsődei helyhez jutni. Ezen a téren valóban van mit behozni, és ha valóban megépül az a rengeteg intézmény, amit a program ígér, az érezhetően sokat fog javítani a családosok mindennapjain. Mert ez is hozzátartozna a kiszámíthatósághoz, a jóléthez, a jövő és a karrier tervezésének lehetőségéhez.

A családtámogatás nem pártállás kérdése, a családtámogatás elemeinek igénybevétele sem az. A családi jövő tervezése meg aztán tényleg semmiképp sem nevezhető annak. Adott a lehetőség, érdemes élni vele.

De nem kötelező.

A szerző újságíró, a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány sajtófőnöke