Jogsértésre nem lehet jogot alapítani

A célkeresztben a főpolgármesteri poszt áll, ami nem is csoda, hiszen a dolgok rendszerint Pesten történnek. A kisebb ellenzéki pártok a vidéki Magyarországra nem is igen próbálnak eljutni.

Kulcsár Anna
2019. 04. 17. 10:00
Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindehhez elegendő arra utalni, ami tavaly decemberben a munkajogi és a bírósági törvény elfogadásakor az Országházban történt. Néhány ellenzéki képviselő megakadályozta, hogy az elnök és a parlamenti jegyzők feljussanak a pulpitusra, így a szavazást a parlamenti patkóból kellett irányítani.

Egyes, nem sokkal korábban megválasztott rendbontó képviselők úgy vélekedhettek, meg kell kezdeni az elkövetkező két választás valamiféle előkészítését, megalapozását, a kampányt, a baj csak az, hogy magatartásuk messze túllépte a hazai gyakorlatban is hagyományosnak tekinthető obstrukció kereteit. Legalábbis ez olvasható ki az Alkotmánybíróság nemrégiben kihirdetett határozatából, amely általánosságban utal arra, hogy az országgyűlési képviselők nemcsak a házszabályt kötelesek tiszteletben tartani, hanem a büntetőjogot és a polgári jog szabályait is.

Például azt a kétezer éve érvényes magánjogi tételt, amely egyébként az egész jogrendszert jellemzi. Eszerint saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Vagyis: jogsértésre nem lehet jogot alapítani.

Ennek egyenes következménye, hogy azok a képviselők, akik eltorlaszolták a pulpitushoz vezető utat, nem hivatkozhatnak az Alkotmánybíróságon arra, hogy a parlamenti patkóból levezényelt szavazás szabálytalan, az így elfogadott törvény pedig érvénytelen.

A bírák mindent egybevetve végül is rögzítették: alapvető formai hiba nem történt, közjogi érvénytelenség nincs. A munka törvénykönyvének akkor elfogadott rendelkezéseit – tartalmuk alapján – ezután vizsgálja meg az Alkotmánybíróság.

Ugyanakkor nem csak az elhibázott múlt évi korai kampánykezdet sorolható fel az idei választások előzményei között. Megemlíthető az is, hogy a május 26-ára kitűzött uniós szavazás előtt a közélet szereplői erőteljes agitációt folytatnak az októberben sorra kerülő önkormányzati választásra készülve.

A célkeresztben a főpolgármesteri poszt áll, ami nem is csoda, hiszen a dolgok rendszerint Pesten történnek. A kisebb ellenzéki pártok a vidéki Magyarországra nem is igen próbálnak eljutni. Mintha – módosított formában – a régi slágert dudorásznák egymásnak: ne várd a májust, hiszen közelít az ősz. Sajnálatos ez, mert létkérdés, hogy májusban hogyan voksolunk az uniós választáson. Vajmi kevés, ha valaki beéri azzal, hogy egy-két jól fizető állást megszerezzen Brüsszelben, Strasbourgban a hozzá köthető képviselőknek.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.