Javában zajlik a kampány. A politikai erők fórumokat, összejöveteleket szerveznek, az aktivisták szórólapoznak és gyűjtik a támogató aláírásokat az ajánlóíveken. A választási bizottság a napokban nyilvántartásba veszi a legalább húszezer szignót bemutató pártok listáit az uniós választásra – ez a folyamat húsvét után, április 23-án zárul le.
A szavazók meggyőzése, a programok bemutatása, magyarán a kampány május 26-ig tart. A választók ezen a napon adhatják le voksukat a pártlistákra és az azokon feltüntetett jelöltekre. Magyarország 21 képviselőt küldhet Strasbourgba, Brüsszelbe.
Az Országgyűlés egyébként április 5-től a kampány végéig nem tanácskozik, csak a szavazás másnapján, május 27-én ül össze ismét. A szünet valójában praktikus és észszerű megoldás, hiszen így a pártoknak és hazai politikusaiknak módjuk lesz rá, hogy minden erejüket a szavazók meggyőzésére fordítsák, maguk is aktív részesei legyenek a választási folyamatnak.
Talán mondani sem kell, azért akadnak, akik kifogásolják, hogy a törvényhozás a kampány idején nem működik, mert szerintük egyes képviselők a parlamentben is nagyon jól bemutathatnák, mit gondolnak az országról és Európáról. Akár az ülésteremben, akár a Duna-parti folyosókon látványosan kifejthetnék erről a nézeteiket. Ám ha jól belegondolunk, az Országház, vagyis a törvényhozás helyszíne – a képviselők munkahelye – nem arra való, hogy ott közvetlen választási propagandát folytasson bárki is.
Az országgyűlési képviselőknek a törvényhozói működésükkel kellene bemutatniuk, hogy pártjuk alkalmas az ország irányítására, az uniós vagy akár a nemzetközi politizálásra, a demokratikus vitákra, a közérdek képviseletére.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy a közéleti szereplők mindig is összességében ítélték meg az éppen aktuális választási időszakot, ha ugyanabban az évben vagy az egymást követő két esztendőben meg kellett választani az országgyűlési, az önkormányzati és az uniós képviselőket.
A választójogi rendezvényekről, bizottsági ülésekről tudósító újságírók ezt mindannyiszor tapasztalhatták. Legutóbb, vagyis 2014-ben például még viszonylag egyszerű volt a helyzet, mert áprilisban országgyűlési, májusban európai, októberben pedig önkormányzati voksolásra került sor idehaza. Jelenleg bonyolultabbak a körülmények, mert a parlamenti választás a múlt év tavaszán lezajlott, a másik két szavazás pedig az idén következhet. A programok megtervezése és bemutatása ilyen körülmények között a jelek szerint egyeseknek komoly gondokat okoz.