Kicsit Tamás Gáspár Miklósnak érzem magam, mert a jobb sorsra érdemes filozófushoz hasonlóan én is elhatároztam, hogy nem írok Bangóné Borbély Ildikó legutóbbi ámokfutásáról. Aztán mégiscsak ülök és körmölök. Azoknak a kedves olvasóimnak mondom, akik az elmúlt hetet egy olyan ablaktalan szobában töltötték, ahonnan kitépték az elektromosságot és az internetet biztosító kábeleket, hogy Bangóné akkorát ment az ATV stúdiójában, hogy még most sem ért vissza. Tényleg nem, mert kollégáink az MSZP majálisán sem leltek a nyomára, pedig lelkesen és fáradságot nem ismerve ütötték bottal Bangóné nyomát, de csak méregdrága sört, virslit és búslakodó szoci politikusokat találtak.
Románia schengeni csatlakozása történelmi siker
A fiatalabb generációknak is tudniuk kell, hogy honnan indultunk.