Az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem egész szellemét az őshonos európai nemzeti kisebbségek helyzete, s emellett az autonómia kérdése határozhatja meg. Ennek különös aktualitást ad a szabadegyetem 30. éves kerek évfordulója mellett az egyik legfrissebb törekvés, a Székely Nemzeti Tanács által útjára indított európai polgári kezdeményezés a nemzeti régiók sajátos jogállásáról. Mint már többen fel is hívták rá a figyelmet, a Bálványosra irányuló nemzetközi figyelem most elősegítheti a polgári kezdeményezés ügyét is.
Miután csak az Európai Unióban csaknem egy olaszországnyi népesség, vagyis mintegy 55 millió ember beszéli valamely nemzeti kisebbség nyelvét, ezért a tavasszal Marosszékről tovább vitt kezdeményezés – bár nekünk legfőként a magyarság miatt érdekes – széles körű európai ügy is. A kezdeményezés akkor kerülhet az Európai Bizottság elé, ha 2020. május 6-ig az Európai Unió legkevesebb hét tagállamából egymillió állampolgár támogatja azt aláírásával. E feltétel teljesítésére pedig megvan minden esély a kérdés rendezésében való érdekeltség kiterjedt volta miatt.
A törekvés lényege, hogy az EU saját kohéziós politikájában kezelje kiemelten azokat a régiókat, amelyeket nemzeti-etnikai, vallási-kulturális vagy éppen nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket határoló, körülölelő régióktól. Ez ugyanis alapjaiban rendezhetné sajátos helyzetüket. Erről a kezdeményezésről a bizottság még korábban, 2013-ban azt mondta ki, hogy a kérdés nem tartozik uniós hatáskörbe, azonban a bejegyzését elutasító bizottsági határozat luxemburgi perében, a fellebbezés nyomán végül megsemmisítették az elutasító EB-határozatot, így az erdélyi és anyaországi magyar diplomácia több mint fél évtizedes hányattatás után, 2019. március 7-én győzelmet ért el ebben a kérdésben.
A magyar kormányfő személye – hozzáállása és elszántsága révén –, mint az már az elmúlt években is bebizonyosodott, alkalmas a meglevő feszültségek enyhítésére is, sőt Orbán Viktor Tusványost kimondottan lehetőségnek tekinti arra, hogy intézményes párbeszéd folyjon a román és a magyar fél között. Ehhez kellett az ő személyes és pártjának politikai sikere is, nevezetesen az anyaországban elért közjogi és belpolitikai stabilitás, amellyel 2022-ig biztosan számolhat. Ez jelenti a keresztény szellemiségű nemzetpolitika stabil fundamentumát, s azt, amelynek kapcsán a miniszterelnök még tavaly ősszel a Magyar Diaszpóra Tanács előtt úgy fogalmazott: mindannyian érezzük, hogy Magyarországon „van egy nemzetkarakterológiai igény a stabilitásra”. Ezt mutatta meg nekünk május vége, a patrióta erők európai parlamenti választáson elért fölényes sikere is. Csak a politikai stabilitás nyújthat kellő erőt ahhoz, hogy a magyar kormányfő egy kis erdélyi településről bátran üzenhessen a világnak és a világ magyarságának.