Tusványos: egy erdélyi település üzen a világnak

Magyarország 1990 óta most a leginkább alkalmas arra, hogy hatékonyan támogassa határon túli nemzeti törekvéseinket, köztük például a székelység ügyének előbbre lendítését is.

Forrás: ECHO TV

A Kárpát-medencei magyarság közjogi helyzetének javításához támasztékot adhat az, hogy az érintett országok, országrészek jelentős része az Európai Unión belül található; a Vajdaság, illetve Szerbia esetében ki kell jelentenünk, hogy az EU hivatalos álláspontja szerint 2025 előtt biztosan nem remélhető szerbiai uniós csatlakozás, Ukrajna esetében pedig ez jóformán föl sem merülhet. Ugyanakkor az is tény, hogy keleti szomszédunk jövőbeni esetleges nyugati integrációja rajtunk keresztül vezet, vagyis a kellő magyar támogatás hiányában jelentősen beszűkülnek majd a lehetőségei. A magyar külpolitika már komoly eredményeket ért el 2010 óta, így jelentősen javult a kapcsolat a szlovákokkal, a szlovénekkel, a szerbekkel, de minden látszólagos csörte ellenére a horvátokkal is, miközben végre javultak transzatlanti kapcsolataink is – e javuló külpolitikai pozíció pedig a belpolitikai stabilitással együtt alapot biztosíthat megújult nemzetpolitikánk kiteljesedéséhez is.

Magyarország 1990 óta most a leginkább alkalmas arra, hogy hatékonyan támogassa határon túli nemzeti törekvéseinket, így a magyar nemzeti kisebbségek, köztük például a székelység ügyének előbbre lendítését is. A területi autonómia kérdéskörében moderált tusványosi kerekasztal mindehhez prioritásként ismét napirendre tűzheti az államok keretében elérhető legmagasabb kisebbségi státus rendezésének szükségességét.

A román–magyar viszonyt az elmúlt időszakban kétségkívül számos botrány és szimbolikus ügy terhelte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az ottani katolikus gimnázium esetétől a zászlóügyekig és az úzvölgyi temetőben történt gyalázatos incidensig. Éppen ennek fényé­ben és Trianon közelgő centenáriumának árnyékában kaphat különös hangsúlyt az autonómia kérdése, amely nem többet jelentene, mint hogy az adott nemzeti közösség kollektív jogaként rendezett nemzetközi státussal megmaradjon és kibontakozhasson szülőföldjén. Mert mint Tamási Áron is írta:

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Erről szól Tusványos köz- és nemzetpolitikai üzenete.

A szerző alkotmányjogász