A korábbi hazai felzárkóztatási tapasztalatok azt mutatják, hogy az államnak fejlesztőként, működtetőként átfogó és koncentrált módon, komoly erőforrásokkal kell beavatkoznia ezeknek a településeknek a világába. A leghátrányosabb helyzetű településre kiterjedő, komplex fejlesztéseket magába foglaló, most induló program megtervezésére már e tapasztalatok figyelembevételével került sor.
Az elmúlt jó tíz évben a falusi társadalmak belső békéjének megteremtésében és a gyarapodásban a közfoglalkoztatásnak fontos, ám sok szakember által vitatott szerepe volt. Minden felmérési eredmény azt mutatja azonban, hogy a támogatásért cserébe a közösség erőkifejtést vár el, s nincs visszaút a feltételek nélküli segélyezés világába. S látszik az is, hogy a falusi élethelyzetek között vannak olyanok (pl. gyermeket nevelő anyák), akik csak a közfoglalkoztatás révén tudnak a munka világába integrálódni. Ezeket a programokat a jövőben egyre inkább a szociális gazdaság, a szövetkezés és a befogadó munkahelyek megteremtésének irányába kell vinni.
A falvak tőkeállományának jelentős része 1990-et követően – a rendszerváltoztatás eufemisztikusan fogalmazva alulmenedzselt világában – leértékelődött vagy megsemmisült. A fiatalok elvándorlása révén a falvakban felhalmozott jövedelmek a városokba áramlottak, ami egy tartós lefele menő spirálba vitte ezeket a helyi társadalmakat. A Magyar falu program, a most elindult falusi csok a tőke visszapótlásának tekinthető, amire nagy szükség van a falvak vonzerejének emelése érdekében.
Az ország lakosságának negyede falvakban él, s mivel a szavazójoggal rendelkező külhoni magyarság is nagyobbrészt vidéki, a választójoggal rendelkező állampolgárok közel harminc százaléka falusinak számít. Tartós sikerrel kormányozni ellenükben nem lehet. A magyar politika a rendszerváltoztatáskor a korábbi, több települést magába foglaló községi tanácsok helyett a települési önkormányzatiság kialakítása mellett döntött. Mára már látjuk, hogy a méretnek nemcsak a gazdaságosság, de az akcióképesség miatt is fontos szerepe van a közszolgáltatások és a helyi közélet szervezésében. Nyitott kérdés, hogy alsó és alsó középszinten, a települések és a járások világában miként lenne érdemes és lehetséges a területi önigazgatási struktúrákat akcióképesebbé tenni, a helyi adózás bonyolult rendszerét a XXI. századi lehetőségekhez igazítani.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!