Betiltjuk az egyszer használatos műanyag termékeket

A hulladékgazdálkodás területén megkezdődött egy modernizációs folyamat.

Sydney, 2020. május 28. Szárazföldre sodródott mûanyag dobozok az ausztráliai Sydney tengerpartján 2020. május 28-án. A szélsõséges idõjárási körülmények miatt az APL England nevû teherszállítóhajóról a tengerbe esett 40 konténernyi szállítmány Új-Dél-Wales állam partjainál. MTI/AAP/Joel Carrett Fotó: Joel Carrett

A hulladékgazdálkodás területén megkezdődött egy modernizációs folyamat a körforgásos gazdaságra történő áttérés érdekében. Ennek számos elemét kidolgozta már az innovációs tárca. Első lépésként most bizonyos egyszer használatos műanyag termékek betiltásáról és korlátozásáról tárgyal az Országgyűlés.

A hazai gazdaság elmúlt ötven évére visszatekintve azt láthatjuk, hogy átalakult az iparunk, a kereskedelempolitikánk, a termelési kapacitásaink, az iparpolitikai prioritásaink, az elérhető termékek skálája.

A hulladék mennyisége másfél évtizede nem növekszik – annak ellenére sem, hogy az elmúlt tíz évben közel kétszeresére emelkedett a GDP. Az elmúlt években elmozdulás történt a keletkező hulladék mennyiségének mérséklésére, és a hulladéklerakás irányából elindultunk az újrafeldolgozás, újrahasznosítás irányába. Emellett megkezdődött a körforgásos gazdaságra történő átállás intézkedéseinek kimunkálása is, a cél az, hogy a termékek a teljes életciklusukon át valamilyen formában újrahasznosulhassanak a gazdaságban.

Egy évvel ezelőtt lépett hatályba az úgynevezett SUP-irányelv, vagyis az Európai Parlament és az Európa Tanács 2019/904. számú irányelve az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről. Hangsúlyozandó, hogy az egyszer használatos műanyag termékeknek nagyon sok fajtájuk van. Az egyes termékeket az unió besorolta bizonyos intézkedések hatálya alá, így néha egy-egy terméknél több uniós előírásnak is meg kell felelni.

Egyes termékeket be kell tiltani, másokat mennyiségükben kell csökkenteni, vagy éppen a környezeti terhelésükre vonatkozó jelöléssel kell ellátni.

Az irányelv szerint a tagállamoknak be kell tiltaniuk a fültisztító pálcikákat, az evőeszközöket (villák, kések, kanalak, evőpálcikák), tányérokat, szívószálakat, italkeverő pálcikákat, léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcákat, beleértve a léggömböt a pálcához rögzítő szerkezetet. Továbbá az expandált polisztirolból készült ételtároló edényeket, azaz ételtartókat, dobozokat tetővel vagy anélkül, amelyek azonnal fogyasztható ételek tárolására szolgálnak, és fogyasztásuk általában az edényből történik, valamint készételként fogyaszthatók, azaz további elkészítést, például főzést, forralást vagy melegítést nem igényelnek. Ezek közé tartoznak a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edények, kivéve az italtárolók, a tányérok és a tasakok, valamint az ételt tartalmazó csomagolások, illetve az expandált polisztirolból készült italtárolók, beleértve kupakjukat és fedelüket is, valamint az italtartó poharak, azok teteje és fedele is.

Az egyes intézkedéseket a tagállamoknak eltérő határidővel kell teljesíteniük: a betiltást 2021. július 3-ig, minden más intézkedést 2023-ig, illetve 2024-ig.

Az egyszer használatos műanyag termékek a műanyagipar szűkebb szegmensét képezik, számos egyéb műanyagot gyártunk itthon is. A hazai műanyagipar, amely a vegyipari termelés csaknem negyven százalékát jelenti, hatalmas fejlődésen megy keresztül. Fontos tehát, hogy egy ilyen fejlődő iparágat Magyarország versenyképességének szolgálatába állítsunk.

Az egyszer használatos műanyag termékek olyanok, amelyek egyszeri használat után a szemetesben és végül a lerakókban végzik, ott azonban csak több száz év alatt bomlanak le. Éppen ezért a Klíma- és természetvédelmi akciótervben a kormány egyértelműen állást foglalt az úgynevezett egyszer használatos termékek betiltása mellett. Az irányelvi előírásokkal összhangban Magyarország 2021. július 1-jével betiltaná a SUP-irányelv 5. cikkében hivatkozott és fent felsorolt egyszer használatos műanyag termékeket. Vizsgálataink alapján a termékek helyettesíthetők a hazai kereskedelmi forgalomban jelenleg is elérhető, környezetvédelmi szempontból kedvezőbb termékekkel.

Az irányelvi előírásokon túl Magyarország korlátozó intézkedéseket kíván bevezetni az egyszer használatos műanyag poharakra is. Ezek nem tartoznak a forgalomba hozatalra vonatkozó tiltás hatálya alá tartozó egyszer használatos műanyagtermékek közé. Ez azt jelenti, hogy a műanyag italtartó poharak – beleértve azok tetejét és fedelét is – esetében Magyarország szigorúbb követelményeket támaszt, mint a SUP-irányelv.

A szabályozási javaslat az irányelvi felhatalmazás alapján döntően az élelmiszer-pazarlás megelőzése, a tőkehús, a nedves áru, a belsőségek biztonságos csomagolása, vagyis élelmiszer-biztonsági előírásokra figyelemmel nem határoz meg forgalomba hozatali korlátozást a nagyon könnyű műanyag hordtasakokra. Megtiltja ugyanakkor azoknak a könnyű – azaz 50 mikron falvastagság alatti – hordtasakoknak a forgalmazását, amelyek egyszer használatosak, jelentős mennyiség fogy belőlük minden évben, de létezik helyettük más, többször használható vagy környezetvédelmi szempontból kedvezőbb helyettesítő termék. E tilalom alól kivételt jelentenek a biológiailag lebomló hordtasakok.

Annak érdekében, hogy a műanyag hordtasakok használata csak indokolt esetben, takarékos módon történjen, a törvénymódosító javaslat a 15 mikron falvastagság alatti, hagyományos műanyagból készült – jellemzően a zöldség-, gyümölcs- és húsáru csomagolására az áruházakban használt – műanyag hordtasakok termékdíját 57 forint/kilogrammról 1900 fo­rint/ki­logrammra emeli, a biológiailag lebomló műanyagból készült műanyag hordtasakokra pedig falvastagságtól függetlenül, egységesen 500 forint/kilogramm termékdíjat állapít meg.

A szerző az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára