idezojelek

Diadalmenet Washingtonban

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – Trump nem felejtette el, hogy az egyetlen vezető Orbán Viktor volt, aki mindig kiállt mellette.

Nógrádi György avatarja
Nógrádi György
Cikk kép: undefined
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

A magyar–amerikai kapcsolatoknak hosszú, változatos a történelme. Az első amerikai konzul a kiegyezés után két évvel, 1869-ben érkezett meg Budapestre.

1904-ben már főkonzulátus létesült. A kapcsolatok 1917-ig működtek, amikor az USA a Lusitania kereskedelmi hajót ért német támadás miatt, ahol amerikai állampolgárok vesztették életüket, belépett az első világháborúba és eldöntötte annak végső kimenetelét. A történelemírás arról alig szól, hogy a keleti fronton már győztek a Központi Hatalmak, a Lusi­tania pedig fegyvereket szállított az USA-ból Nagy-Britanniába, amelyet nemzetközi szerződések tiltottak.

Az első világháború után 1921-ben került sor a kapcsolatok újrafelvételére Magyarországgal. 1922-ben magyar konzulátus nyílt meg New Yorkban és három egyéb konzulátus az USA nagyvárosaiban. 

Trianon után, amit az USA kormányzata soha nem ismert el, Washington különbékét kötött Magyarországgal. 1922-től tíz éven át Gróf Széchenyi László volt az első magyar nagykövet Washingtonban.

1941. december 11-én, miután Japán megtámadta az USA-t és Németország is hadat üzent az Egyesült Államoknak, Magyarország is megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Washingtonnal. Ezt az USA helyesen úgy értelmezte, hogy erre a német nyomás miatt került sor. A második világháború után a kétoldalú kapcsolatokat alapvetően befolyásolta a hidegháború.

1956 újabb törésvonalat jelentett Budapest és Washington között. Az Egyesült Államok nem avatkozott be, nem is segítette a magyar felkelést, holott többek között a Szabad Európa Rádió azt hirdette. 1967-től Nagy János lett az első USA-ba küldött magyar nagykövet. A rendszerváltás új helyzetet teremtett a kétoldalú kapcsolatokban.

Közvetlenül a változások előtt Grósz Károly az Egyesült Államokba látogatott, ahol találkozott Ronald Reagan elnökkel és az akkori alelnökkel, Bushsal is. Az idősebb Bush elnök ­1989-ben Budapestre érkezett. A Parlament előtt, szakadó esőben széttépte beszédét, és fejből szólt az összegyűlt hallgatóságához.

Antall József, az első szabadon megválasztott miniszterelnök kétszer járt az Egyesült Államokban. 1990 októberében tárgyalt az elnökkel, a General Electric, a Világbank és a CIA vezetőivel. Megállapodtak egy ötvenmillió dolláros kedvezményes kölcsön és kölcsöngarancia megkötéséről. Magyarország részt vett a kuvai­ti háborúban, és ezért gyakorlatilag lenullázódottak a korábbi jól működő magyar–iraki gazdasági kapcsolatok.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

1991-ben, egy évvel később Antall József újra az Egyesült Államokba utazott. Találkozott Henry Kissingerrel, felszólalt az ENSZ közgyűlésén, tárgyalt a Világbank és az IMF vezetőivel. Az elnökkel és az alelnökkel áttekintették a délszláv válság helyzetét és a lehetséges kiutakat.

1992-ben magyar főkonzulátus nyílt meg Los Angelesben. Sor került a Magyarországra utazó amerikai állampolgárok kötelező vízumának az eltörlésére. Antall József látogatásakor volt először díszvacsora az amerikai elnök és magyar miniszterelnök között.

Fontos állomása a magyar–amerikai kapcsolatoknak 1997, Madrid. Itt döntött a NATO amerikai nyomásra arról, hogy 1999. március 12-én három új tagot, Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot felveszi a szervezetbe. A döntés Washingtonban született meg.

 A francia célt, öt állam felvételét elutasították. Ez azt jelentette, hogy Magyarország úgy lett a szervezet tagja, hogy nem volt NATO-közös határa, erre csak a következő bővítési folyamatban került sor.

2001. szeptember 11. után Magyarország aktívan részt vett az újabb közel-keleti válság megoldásában. Négyszáz magyar orvos és egészségügyi dolgozó szolgált a helyszínen. 2001-ben a magyar export az USA-ba meghaladta a kétmilliárd dollárt. Az utóbbi tíz év átlaga az évi hatmilliárd dolláros export volt. Jelenleg mintegy 100 ezer magyar dolgozik amerikai cégeknél. Az Egyesült Államok a magyar exportban a második helyen áll. Importban a harmadik helyen. Minden magyar miniszterelnök politikája kulcskérdésének tekintette találkozását az amerikai elnökkel.

Orbán Viktor miniszterelnökként, Trump mostani elnöksége előtt három alkalommal találkozott amerikai elnökökkel. Első alkalommal 1998-ban Bill Clintonnal, akivel megállapodtak a taszári légibázis használatáról, a magyar légtér megnyitásáról. A második találkozó ifjabb Bush elnökkel volt, ahol Orbán Viktor felvetette, hogy Magyarországnak nincsen NATO-tagország a határai mentén. 2019-ben került sor az első hivatalos találkozóra a Fehér Házban Donald Trumppal.

A magyar miniszterelnök eddig hat alkalommal találkozott az amerikai elnökkel. 

Amikor az Európai Unió egésze Hillary Clintont támogatta az elnökválasztáson Trumppal szemben, Trump négyéves ellenzéki időszakában Európa tudomást sem vett róla, majd a tavalyi elnökválasztási folyamatban, ahol az EU gyakorlatilag felsorakozott Joe Biden, majd annak kényszerű visszalépése után Kamala Harris mögött, a magyar miniszterelnök, egyedül Európából, Trumpot támogatta.

Ezek után került sor a magyar delegáció amerikai útjára. Az elhelyezés, a magyar miniszterelnök fogadása megmutatta, hogy a jégkorszak, amely a demokrata elnökök alatt volt, véget ért. Trump egyértelművé tette, hogy Budapest a szövetségese, és itt akarja megrendezni az eljövendő amerikai–orosz csúcstalálkozót. Trump, szemben számos amerikai elnökkel, aktív külpolitikát folytat. Nem felejtette el, hogy az egyetlen vezető Orbán Viktor volt, aki mindig kiállt mellette.

A mostani tárgyalások teljes sikert jelentettek. Magyarország mentességet kapott az orosz kőolajra vonatkozó amerikai embargó alól. Szabadon használhatja a Török Áramlatot és a Barátság kőolajvezetéket is. Megállapodás született a paksi atomerőmű további építésében a szükséges amerikai technológia bevonásáról is.

Az út sikerrel zárult. 

Brüsszel fanyalgott, de mind Trump, mind a magyar miniszterelnök továbbra is nagyon óvatos volt az EU vezetésének a bírálatában. A csúcstalálkozó véget ért. A két ország szövetsége folytatódik.

A szerző biztonságpolitikai szakértő

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.