Joggal érezheti furcsán magát, aki napjainkban a magyar gazdaság helyzetéről kíván tájékozódni. A problémát nemcsak a koronavírus-járvány által okozott, rendkívül összetett gazdasági következmények áttekintése jelenti, hanem a sok, időnként alapjaiban is eltérő elemzés, amelyek között szakértő legyen a talpán, aki képes valóban kiigazodni.
A tények szerint Magyarországon – hasonlóan egyébként több más kelet-közép-európai országhoz – a vírussal szembeni egészségügyi védekezés sikeres volt. Közben 2020 első negyedévében a magyar gazdaság – szemben az eurózóna 3,8 százalékos visszaesésével – éves összevetésben 2,2 százalékkal növekedett. Adatunk az európai rangsorban a negyedik legjobb eredmény. Indokolt lehet a kérdés, hogy mégis mi okozza az elemzések közötti jelentős eltéréseket, értelmezéseket.
A kritikusok gyakran hangoztatott véleménye szerint Magyarország a jó időkben elmaradt a felkészüléssel, így a vírusválság kitörésekor nem maradt puskapor a védekezéshez. Ezeket a gondolatokat leggyakrabban Surányi Györgytől, az MNB korábbi elnökétől hallhatjuk, amelyeket aztán a legkülönbözőbb közéleti szereplők is rendre átvesznek. Véleményünk változatlanul az, hogy az idézett állítás több ponton téves. Valójában a magyar gazdaság az elmúlt száz évben egyetlen alkalommal sem nézett szembe olyan felkészülten globális válsághelyzettel, mint napjainkban. Az alábbiakban pontokba szedve gyűjtöttük össze az ezt alátámasztó érveinket és az azok mögötti tényeket.
1. A 2008–2009-es pénzügyi válság fájdalmasan rávilágított, hogy illúzió feltételezni: pusztán a profitorientált magánszektorra hagyatkozva a gazdaságban mindig helyreáll az egyensúly és létrejön a teljes foglalkoztatás. Ahogy a piacok önmaguktól a hosszú távon fenntartható humán és fizikai kapacitások optimális mennyiségét, valamint a környezeti fenntarthatóságot sem teremtik meg. Sőt: a piacok működése és az állami beavatkozások között – az utóbbi javára – új egyensúly kialakítása szükséges. Ez a trend kezdődött el a legutóbbi válság folyamán. Az állam egyre aktívabban avatkozott be a gazdaság működésébe, segítve a növekedés újraindítását. A folyamatot a jelenlegi koronavírus-válság még inkább felgyorsítja. Nem kétséges, hogy a gazdasági károk kivédése és a munkahelyek gyors helyreállítása érdekében a kormányok, valamint a jegybankok minden követ megmozdítva még tovább lépnek.