Meseország a gyermekeké!

A Századvég Alapítvány régiós felmérése lesöpri a genderideológiát a térképről.

2020.10.04. Budapest Gender mesekönyv elleni tiltakozás és felolvasás az Átrium mozinál Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád Forrás: Magyar Nemzet

Az ILGA Europe (Egyenlőséget a Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Interszexuális, Transznemű Európai Embereknek lobbiszervezet) úgynevezett szivárványtérképe megerősíti Európa ideológiai megosztottságát. A visegrádi, valamint a keleti blokk országai, de Olaszország is ragaszkodik a tradicionális társadalomfelfogáshoz. A besorolás érdekessége, hogy az éllovas Málta is csak 89 százalékot ér el azon a listán, ahol a teljes egyenjogúság elérése a száz százalék, a kimondott cél. Ebből is látszik, hogy nincs megállás.

Ezt a szociokulturális megosztottságot erősíti meg a Századvég Alapítvány átfogó Project 28 felmérése is. A visegrádi, a volt szocialista és a Nyugat-Balkán országainak állampolgárai csaknem kétszer annyian gondolják azt, hogy házasság csak nők és férfiak között jöhet létre, mint az EU-t alapító és a XX. században csatlakozott tagállambeliek. Hasonló a helyzet, bár kisebb különbséggel annak a kérdésnek a kapcsán is, hogy velünk született biológiai adottság-e az, hogy férfinak vagy nőnek születünk: az uniót alapító országokban ezzel az állítással a megkérdezetteknek már csak kevesebb mint fele ért egyet, a V4-ek között még többségben vannak az egyetértők. A közintézményekben kialakítandó nemsemleges mosdók elutasítottsági aránya között is van eltérés, ezzel az uniós állampolgárok harmada ért csak egyet, a V4-országokban pedig csak a válaszadók ötöde. A 18 éven aluli gyermekeknek elérhető nemátalakító műtétek és hormonkezelés elutasítottsága az alapítók között is jelentős, hatvan százalék feletti, de a visegrádiak több mint hetven százaléka ellenzi, míg a Nyugat-Balkánon tíz megkérdezettből kilencen visszautasítják.

Magyarország alaptörvénye félreérthetetlenül fogalmaz: miközben biztosítja a mindennemű diszkrimináció tilalmát, a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését is alkotmányos védelemben részesíti, ahogy azt is, hogy a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. Ennek megfelelően a magyar társadalompolitika a többség tiszteletén alapul, így a magyar családokra a nemzet fennmaradásának alapjaként tekint, miközben védi a nő és férfi közötti házasságot és a gyermekvállalást. Mindezzel egyidejűleg a kisebbségek védelmét garanciális szabályokkal biztosítja. A logikai sorrendet nem állítja a feje tetejére tehát, nem a kisebbségek felől közelít a többség felé.

A Meseország mindenkié kiadvány klasszikus mesekönyvnek látszik, színvonalas, sokunk által látogatott könyvesboltok is árulják, könnyen kerülhet olyan családok kosarába is, akik a szó klasszikus értelmében vett mesekönyvet kívántak vásárolni. A kiadó valós célja kétséget kizárólag lepleződött le azzal, hogy a kötethez általános iskolai pedagógiai foglalkoztatót, iránymutatást is készítettek. A Rubinpiros madár meséhez például – önkéntes részvétel mellett – javasolt feladat így szól: „Mi lenne, ha fordítva alakult volna a mese: a mesehős egy hős férfi, aki nővé akar változni. Miket csinálna, miután átváltoztatta őt Poszeidón (ugye nem katonának állna, hanem…)? Hogyan fogadták volna őt a többiek? El lehet játszani a gondolattal: a lányok fiúk lesznek és fordítva (akár mondhatjuk nekik azt, hogy egy napra). Hogyan változna meg az a napjuk? Mit csinálnának máshogy?” A tisztelt olvasó maga dönthet arról, hogy mennyire szeretné, ha ilyen iránymutatások alapján dolgoznák fel a meséket a magyar kisiskolások.

Látjuk, hogy hova vezet egyes erőszakos lobbiszervezetek tevékenysége más országokban, ott sem a szülői hozzájárulás nélküli (Hollandiában, Írországban és Máltán tizenhat év felett nem szükséges) hormonterápia követelésével kezdték működésüket. Ne hagyjuk, hogy önös céljaik érdekében elvegyék gyermekeinktől a mesék világát!

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért stratégiai elnökhelyettese