Olyannyira „nincs perspektíva az ágazatban”, hogy az idei év őszén meghirdetett beruházási pályázatainkra ilyen rövid idő alatt soha nem látott mértékű, 416 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett csak az állattenyésztési és kertészeti ágazatokból. Magyarország talán az egyetlen hely az EU-ban, ahol nő a mezőgazdasági foglalkoztatottság – mely mutatja az új feldolgozóüzemek kialakulását, a kertészeti ágazat fejlődését és a környezettudatos gazdálkodás és a magas hozzáadott értékű kézműves termékek esetében történő ugrásszerű növekedést.
Mi büszkék vagyunk arra, hogy – hasonlóan sok más európai országhoz –, adópolitikai eszközökkel is segítjük és támogatjuk 290 ezer őstermelőnk és 24 ezer családi gazdaságunk megmaradását és a fiatalok számára perspektíva nyújtását a mezőgazdasági termelésben.
Továbbá büszkék vagyunk arra is, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikájának köszönhetően a termelőink jövedelmezősége – ágazattól függően, de – folyamatosan nőni tudott, hiszen ez az egyik legfontosabb feltétele a vidéki gazdaságok és munkahelyek megmaradásának.
Olyannyira „vesztek el” mezőgazdasági munkahelyek, hogy 2010 óta 22 százalékkal emelkedett az állások száma az ágazatban és eléri a 211 ezret.
Olyannyira „csökkent” a szarvasmarha-állomány, hogy az EU tagországai közül 2010 és 2019 között hazánkban nőtt a második legnagyobb arányban, csak Ciprus előzte meg Magyarországot.
Csak arról feledkezik meg a cikk szerzője, hogy az európai sertéságazatot ért csapások, mint az orosz embargó, az afrikai sertéspestis mellett az elmúlt években Spanyolországot és Dániát kivéve mindenhol jelentősen csökkent a sertésállomány Európában, régiós összevetésben a lengyelek, a csehek vagy a románok esetében is hozzánk képest nagyobb visszaesés következett be.
Szemben a cikkben szereplő állításokkal és az EU-tagországok jelentős részével, Magyarországon nincs olyan jelentősebb alapvető élelmiszer termékcsoport, ahol ne lennénk exportorientáltak vagy legalább önellátóak – baromfihúsból és borból az önellátottsági szintünk eléri a 150 százalékot, zöldségből a 130 százalékot, de sertéshúsból és tejtermékekből is csaknem 100 százalék ez a szint. Természetes ugyanakkor, hogy egyszerre exportálunk és importálunk is élelmiszert. 2014 óta EU-s és nemzeti forrásokból több mint 415 milliárd forint támogatást ítéltünk meg az élelmiszeripari vállalkozások számára, ami a rendszerváltás óta példátlan nagyságrend és ezt folytatni is fogjuk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!