Bevallom, ha néhány héttel ezelőtt nekem szegezik a kérdést, hogy momentán ki is az ENSZ főtitkára, bajban lettem volna. Pedig még U Thantra is emlékszem. Burmai volt. Persze, öregszem és egy idő után az ember megpróbál a számára igazán fontos dolgokra koncentrálni, például hogy miért ment ki a konyhába, vagy hogy tágul a világegyetem, de az is lehet, hogy az egykor oly fontos szervezet veszített kissé a jelentőségéből, mióta Hruscsov a cipőjével adott nyomatékot mondanivalójának.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára egyébként António Guterres, és ezt onnan tudom, hogy nemrég kijelentette, a vesztünkbe rohanunk. Amit mondott, az szóról szóra igaz, attól kezdve, hogy „gyilkos háborút indítottunk a környezet ellen, barátaim, és ebből semmiképpen sem kerülhetünk ki győztesen, mert a természet mindig visszavág, egyre súlyosabban és súlyosabban”, egészen odáig, hogy a jövőnk még azelőtt megsemmisül, mielőtt felfognánk, mekkora veszélyben van a bolygónk. Meg aztán abban is igaza van, hogy a biodiverzitás a tönk szélén billeg, újfajta betegségek pusztítanak, a tengerekben pedig szépen gyűlik a műanyagszemét.
A főtitkár úr mindezt a New York-i Columbia Egyetemen tartott beszédében említette sok más olyan érdekesség mellett, amelyekre a tudósoktól a tinédzserekig hosszú évek óta sokan felhívták már a figyelmet, bármiféle érzékelhető eredmény nélkül. Guterres felszólalásából kicsinyke hír keletkezett különféle felületeken, nagyjából az alatt, hogy köd van és a fölött, hogy valakinek már megint kiesett a melle a nadrágjából Barbadoson. A szomorú az, hogy mindez érthető, tekintve, hogy olyan az egész, mint ha az ENSZ első embere most ébredt volna fel egy eldurvult zenés-táncos összejövetel után, másrészt meg azonnal felmerül a kérdés, vajon a megfelelő helyen zúdította-e rá a hallgatóságra ezeket az evidenciákat. Egy egyetemen, ahol a hallgatók zöme feltehetően dührohamot kap egy nejlonzacskó látványától, és szintén feltehetően feleakkora az ökológiai lábnyoma, mint a szónoké. Mert igazából arra lennénk kíváncsiak, hogy Guterres, amennyiben rendelkezik érvényes meghívással, és alighanem igen, mit mond mindezekről a nyitott társadalmak zárt ülésein, a kapitalizmust építő kínai kommunisták szolíd összejövetelein, vagy a Wall Streeten. Tehát azokon a helyeken, ahol milliárdokat szívatnak milliárdokból, egészen addig, míg le nem lécelnek valahová Elon Musk valamelyik taxijával, és itt nem hagynak minket a romok között.
