„A tudományban érdemes még bízni.” Ezt Kemenesi Gábor írta a minap. S írt még mást is: „A vakcina tudományos nevén a Gam-COVID-Vac jelzés alatt ismerhető, az egyes és kettes klinikai fázisok eredményei korábbról már ismertek. Emlékeztető: ezek során állapítják meg a biztonságosságot (fellép-e súlyos mellékhatás) és az immunválasz kialakulásának tényét. A hármas fázisban tízezres nagyságrenden tesztelik valós körülmények között a készítményt, összevetve olyan csoporttal, amely csupán placebót kap. Ekkor derül ki a betegség kivédésének képessége, illetve a súlyos és kórházi kezelést igénylő megbetegedés elleni védelem is. Nagyon fontos továbbá, hogy a ritka mellékhatások felderítését és az általános oltási profilt is ekkor vizsgálják. A vakcina, az AstraZeneca készítményéhez hasonlóan, egy replikációra képtelen vírusvektoron alapul. Ebben az esetben két eltérő emberi adenovírust használnak a két dózis során, az ún. Ad26 az első dózisban kerül felhasználásra, az Ad5 alapú második dózis pedig 21 nappal az első dózis után kerül beadásra. Mindkét vektorvírus, hasonlóan az AstraZeneca-vektorvakcinához, a SARS-CoV-2 tüskefehérje genetikai kódját »csempészi« a szervezetünkbe, ahol az ott kifejeződve kiváltja a védelmet szolgáló immunválaszt és kialakítja az immunmemóriát.”
Tudom én, hogy nem könnyű szöveg, de hát az élet már csak ilyen, mi nem engedhetjük meg magunknak a harminc másodperces villogó képi világok luxusát, mert akkor nem marad más az út végén, mint egy Hadházy.
Kemenesi Gábor mást is írt ugyanott: „A vizsgálatot 18 év feletti felnőtteken végezték, minden esetben kizárták az előzetes fertőzést (IgG és IgM vizsgálat). Összesen 16 501 ember kapott vakcinakészítményt és 5476 ember placebót. 60 év feletti alanyokból összesen 1611 vakcinált és további 533 placebócsoportba tartozó egyént vizsgáltak és elemeztek. A hatékonyság tekintetében a vizsgálat 91,6 százalékot állapított meg. A vakcináltak körében a neutralizáló antitestek megjelenése 98 százalékban volt megfigyelhető 42 nappal a vakcinálás megkezdését követően. A vakcina az első dózist követően 15 nappal mutat mérhető védelmet. 15 és 21 nap között a hatékonyság 73,6 százalékban állapítható meg, a második dózist követően pedig 100 százaléknak közlik. A hatékonysági görbe az első dózist követő 16-18. napon mutat kezdeti eltérést a két csoport között, bár a vizsgálati struktúra nem célozta az egyszeri dózis hatékonyságának felmérését, ezek alapján valószínűsíthető kezdeti védelem van ettől az időponttól. Az antitestválasz a 18–30 éves korosztályban valamivel markánsabb volt, mint az összes többi kategóriában, melyek közt már nem volt mennyiségi különbség. Nagyon fontos és dicséretes, hogy az immunmemória számára lényeges sejtes immunválaszt is mérte a vizsgálat, 28 nappal a vakcináció megkezdése után mérhető különbség volt a vakcinált és nem vakcinált csoport között. A leggyakoribb oltási reakciók az influenzaszerű tünetek, oltási hely reakciója, fejfájás és gyengeség voltak. A tanulmány a fázis 1–2. eredményekre hivatkozik az oltási reakciók tekintetében, itt a fázis hármas vizsgálatokból pedig a 60 év felettiek körében közöl részletes adatokat (táblázat). Eszerint tehát 60 év felett a vakcinált csoportban az influenzaszerű tünetek 15,2 százalékban, az oltási helyhez köthető reakciók 5,4 százalékban, míg az általános gyengeség 2,5 százalékban jelentkeztek, mint leggyakoribb enyhe mellékhatások (táblázat). Súlyos mellékhatásokat 68 páciensnél regisztráltak, de egyik esetben sem volt köthető a vakcinához, ezt az előfordulási arány is alátámasztja (45 a vakcinált csoportban, míg 23 a placebócsoportban). Összesen négy halálesetet regisztráltak, egyik sem köthető a vakcinához (vakcinált csoportban 3, placebócsoportban 1). Hozzátenném, hogy minden klinikai kísérlet során a populációra általában jellemző jelenségek előfordulnak (halálozás, egyéb kórképek felbukkanása), a klinikai vizsgálat a vakcinával való összefüggés vizsgálata, amelynek lehetőségét ebben a tanulmányban kizárták. A készítményt a cikk szerint 2021. január 23-ig több mint 2 millió ember megkapta. További információ, hogy az egyszeri dózisra vonatkozó klinikai vizsgálatokat is elkezdték. […] Semmi kétség, hogy az egyetlen kiút a járványból továbbra is a vakcinákon keresztül vezet, javaslom mindenkinek, hogy tudományos szemmel értelmezze a ránk zúduló információkat. A tudományban érdemes még bízni.”
