Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Valamivel több mint egy évtized leforgása alatt két globális válság is végigsöpört a világgazdaságon: most ezeket a kríziseket, valamint a rájuk adott válaszokat, eltérő döntéseket vetjük össze egymással.
A 2008-ban kirobbant válság alapvető oka a világszerte tetőző kockázatvállalási kedv volt, elsősorban az alacsony kamatok miatt. Utóbbi pedig kiváltó következménye lett a felelőtlen hitelezésnek. Közismert, hogy ez a folyamat az Egyesült Államokban, majd Európában ingatlanpiaci és hitelbuborékhoz vezetett. A tengerentúlon az úgynevezett mérgező pénzügyi eszközök, vagyis a nem teljesítő, vissza nem fizetett hitelcsomagok tömege a bankrendszert juttatta csődbe. Ez a hatás „átjött” Európába is, nagy bankok sora került válságos helyzetbe. Az Atlanti-óceán mindkét oldalán a hitelezés beszűkült, a gazdaság zuhanni kezdett, a munkanélküliség hihetetlen magasságokba ugrott.
Nálunk, Magyarországon az átlagosnál is drámaibb volt a helyzet. A 2006-os országgyűlési választásokat, amelyet az MSZP–SZDSZ alkotta koalíció nyert, megszorítócsomag követte – az elszálló költségvetési hiány miatt –, érdemi gazdasági növekedés pedig nem volt. Lehetett volna akár külső forrásból is: például irdatlan mennyiségű uniós forrás állt rendelkezésre, a pénzek azonban nem a termelést finanszírozták elsősorban, hanem látszatberuházásokra folytak el.
Közben „tarolt” – mind céges, mind pedig háztartási vonalon – a svájcifrank-alapú hitelezés. Lakosságarányosan a frankalapú kölcsönök itt voltak a legmagasabb szinten Európában. Mai fejjel, józan paraszti ésszel egyszerűen felfoghatatlan egy olyan ország devizájában eladósodni, amelyhez semmi közünk nem volt! A frankalapú hitelezést ugyanis Ausztria legnyugatibb tartományára, Vorarlbergre találták ki, amely gyakorlatilag az elmúlt évtizedekben összenőtt Svájccal. Ergo: ez a fajta magyarországi eladósodottság tovább mélyítette a válságot, akadályozva a kilábalást. Ha esetleg valaki elfelejtette volna: 2009-ben majdnem hét százalékkal esett a magyar GDP, a munkanélküliségi ráta pedig a kilencvenes évek szintjére ugrott.
Megértük azt a szégyent, hogy az Európai Unióból mi voltunk az elsők, akik az IMF és az EU hatalmas hitelcsomagjára kényszerültek. Nemzetközi hitelezők programországa lettünk, árnyékban éltünk. Hat évébe telt Magyarországnak, mire érdemi gazdasági bővülést tudott felmutatni – immár egészen más értékrendű kormánnyal és gazdaságpolitikával. És cseppet sem vigasztal bennünket, hogy más európai gazdaságok is lassan jöttek ki a válságból: bár a jegybankok és a kormányok léptek, hol előbb, hol utóbb, de a gazdaság motorjai lassan pörögtek fel. Ugyanakkor tanulságos dolog, hogy az Egyesült Államok akkor is Európa előtt járt, és sajnos most is. Nagyobb összeget áldoznak a tengerentúlon a válság kezelésére – ebben gyakorlatilag teljes a hasonlóság Trump és Biden között.
A Covid–19-válságnak, amelyet most élünk, a kiindulópontja és menete teljesen más. Részint azért, mert a gazdasági növekedés csúcsán ért el bennünket a krízis – 2018-ban és 2019-ben éves alapon mintegy öt százalékkal növekedett a magyar gazdaság és rendben volt a költségvetés, részint pedig azért is, mert a pénzügyi szabályozói környezetet alaposan „megrendszabályozta” a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt években. A két válság közti különbség „időben” mérhető: míg 2008-ban fokozatosan jöttek a negatív folyamatok, addig a koronavírus-járvány miatti sokk azonnal éreztette kedvezőtlen hatásait. Cégek, munkavállalók kerültek karanténba, és nemzetgazdasági ágazatok – szolgáltatási szektor, idegenforgalom-vendéglátás, légi szállítás – kerültek azonnal padlóra. Azonban van egy nagyon fontos eltérés is, amit pozitívnak tekinthetünk. A magyarországi döntéshozók, csakúgy, mint szerte Európában, azonnal cselekedtek.
Hazánkban soha nem látott anyagi hátteret, az éves gazdasági teljesítmény harminc százalékát teremtette elő a kormány a válság menedzselésére. A gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően „csak” 5,1 százalékkal estünk vissza tavaly, szemben az EU-átlag hat-hét százalékával. A terápiához hozzájárult – az állami bankok mellett – a Magyar Nemzeti Bank is, amely nem hagyományos eszközökkel segíti a kilábalást.
S érdemes megjegyezni azt is, hogy a nyolcvanszázalékos államadósság-mutatónk jócskán alatta van az eurózóna 90-95 százalékos rátájának.
Bár még egyenleget nem lehet vonni, az bizonyossá vált, hogy az Orbán-kormány rendelkezik válságkezelő tapasztalatokkal, vannak új, kipróbált eszközök és még újabbak jöhetnek. Azt a leckét levonhatjuk a két válság közt, hogy azonnal cselekedni kell, hiszen egy kevésbé kidolgozott intézkedés is jobb, mint ha nincs semmilyen. Ezen áll vagy bukik minden.
A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese
A borítóképen: Orbán Viktor kormányfõ a visegrádi országok miniszterelnökeinek videokonferenciáján 2020. augusztus 19-én
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A mi korunkban a haladást a természeteshez, a normalitáshoz való visszatérés jelenti.
Publicistánk nyílt levele Ukrajna budapesti nagykövetének az orosz operaénekesnő budapesti fellépése ügyében.
A miniszterelnök Brüsszellel együtt megint a rossz oldalon áll, hogy tovább ömöljön az ukrán és orosz vér.
Az irány jó, és mi, kormánypárti szavazók bízunk abban, hogy a jogalkotás nem áll meg félúton.
Vonat és személyautó ütközött Nyírbátorban
Titkolt betegség, két házasság – Ezek voltak Bényi Ildikó életének kevésbé ismert fejezetei
Titkolt betegség, két házasság... – Minden, amit nem tudtál Bényi Ildikóról
Osztalékfizetéssel törne be a BÉT nagyjai közé a ViVeTech - a vezérigazgató kifejtette, pontosan hogyan
6 hónap alatt 28 kilót fogyott azzal, hogy az ellenkezőjét tette annak, amit az orvosok mondtak
Az oroszok lesöpörték az asztalról az Egyesült Államok 30 napos tűszüneti javaslatát
Anna Nyetrebko énekel az Operában
Olalekan Ibrahim és Simeon Petrov is befutott – így zárt a hazai átigazolási piac
Pottyondy Edina teljesen kikészült, érzékeny pontján találtuk el
Itt vannak az orosz feltételek
Kínában most minden szem a Liu fivéreken van, akik kényszerhelyzetbe kerültek
Átlépte az orosz határt az amerikai repülőgép
A mi korunkban a haladást a természeteshez, a normalitáshoz való visszatérés jelenti.
Publicistánk nyílt levele Ukrajna budapesti nagykövetének az orosz operaénekesnő budapesti fellépése ügyében.
A miniszterelnök Brüsszellel együtt megint a rossz oldalon áll, hogy tovább ömöljön az ukrán és orosz vér.
Az irány jó, és mi, kormánypárti szavazók bízunk abban, hogy a jogalkotás nem áll meg félúton.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A mi korunkban a haladást a természeteshez, a normalitáshoz való visszatérés jelenti.
Publicistánk nyílt levele Ukrajna budapesti nagykövetének az orosz operaénekesnő budapesti fellépése ügyében.
A miniszterelnök Brüsszellel együtt megint a rossz oldalon áll, hogy tovább ömöljön az ukrán és orosz vér.
Az irány jó, és mi, kormánypárti szavazók bízunk abban, hogy a jogalkotás nem áll meg félúton.
A gyurcsányi időszakban az EU-ban nálunk voltak a legmagasabbak a közkiadások.
MAGYAR ÖNRENDELKEZÉS – A baloldal hatalomra jutása Magyarország puszta létét fenyegeti.
HETI AGYRÉMEK – A Mad Max világa kutyafüle a franciaországi általános tébolyhoz képest.
Új pszichoaktív anyaggal kereskedő férfit és párját vették őrizetbe.
In Austria, a growing number of Muslim students are fasting during Ramadan, but this is causing difficulties for them at school.
Nem sok fiatalt ér el a nóta.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
