De nagyon hangsúlyos volt a húsvéti filmsorozatban számos további nemzetközi társadalmi probléma is: a fejlődő országok eladósodása, a pénz hatalma, a fegyverlobbik ereje, a katonai junták kegyetlenkedése, a nők egyenjogúságának kérdése, a faji megkülönböztetés és az emberi jogokért folyó küzdelem. Megdöbbentő, hogy a posztmodern fejlett világa mennyire képes ezeket az eszméket eltorzítani, tematizálni, a média figyelmét a valós kérdésekről elterelni. Hogy amerikai vagy európai vezető politikusok a nemi kérdéseket teszik folyamatosan politikai témává, de nem beszélnek arról a mérhetetlenül igazságtalan kizsákmányoló nemzetközi gazdasági rendszerről, amely milliókat tart szinte örökös bérrabszolgaságban.
Hogy sokan keresik az eladósodott országok belpolitikájában a hibát, nem nézve azt, hogy az Egyesült Államokban az olajárrobbanás után a stagflációt letörő óriási kamatemelés a harmadik-negyedik világ nagy részét végletes adósságcsapdába sodorta. Ezt mi jól ismerjük, hiszen hazánk is ettől szenvedett a hetvenes évektől, s ez nyomja rá gazdasági helyzetünkre is a bélyegét – még mindig! Az a nemzeti vagyon, ami ennek törlesztésére külföldi kézbe került a rendszerváltás után, nehezen gyógyuló érvágást jelent hazánknak.
Arra nem figyelnek oda a főáramú gazdaságelméleten nevelődött politikusok, hogy az adósságok felvétele mindig kettőn múlik: aki kapja, és aki adja… II János Pál küzdött a legszegényebbeknek adandó „millenniumi adósságkönnyítésekért”. Ez azonban csak nagyon csekély mértékben valósult meg. Sajnos a magukat humanistáknak valló fejlett országok polgárai többnyire haszonélvezői ennek az igazságtalan kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokon alapuló világrendnek. Az effajta strukturális bűnök okát így aztán nem igazán elemzik. Következményét, a migráció költségeit azonban szét kívánják teríteni minden országra, azokra is, amelyek maguk is szenvedői a modern újgyarmatosításnak. (A magyar fizetési mérleg tőkekiviteli egyenlege sokat elmond erről.) A munkaerő-elszívás is ide tartozik. Az egészségügyi személyzet hiányát már a koronavírus-pandémia előtt is munkaerőimporttal próbálták enyhíteni a fejlett európai országok, a nevelés, képzés költségeit a küldő országokra hagyva.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!