Az elhízás megbosszulja magát

Sajnos a legnagyobb mértékben az életmód a ludas a megelőzhető halálokok tekintetében.

Forrás: Flickr

A feltámadás (húsvét) és a szabadság (pészah) ünnepe után a mérlegre lépve itt az idő, hogy a magas halálozási számokról is szót ejtsünk a koronavírus kapcsán. Hazánk (Málta után) vezető helyen van az unióban az átoltottság terén, sok ezer honfitársunkat már most megmentve – ami azon helyes kormányzati felismerésen alapult, hogy mindenhonnan kell szerezni megfelelő vakcinát –, de a magas halálozási számokkal is az élvonalban vagyunk.

Sajnálatosan kevéssé ismert az a tény, hogy az elhízás önmagában és jelentősen növeli annak esélyét, hogy egy fertőző betegség elkapása az átlagnál súlyosabb következményekkel járjon. A World Obesity legfrissebb átfogó jelentése (Covid–19 and Obesity: The 2021 Atlas) egyértelműen rámutat arra, hogy a túlsúly előrejelzője lehet a Covid okozta szövődmények kialakulásának, a kórházi kezelés, az intenzív ellátás és a gépi lélegeztetés szükségességének.

A 2021. február végéig a jelentések szerinti két és fél millió Covid okozta halálesetből 2,2 millió olyan országokban történt, ahol a lakosság több mint fele túlsúlyosnak minősül. Nézzünk néhány nemzeti statisztikát!

A mexikói adatok szerint – ahol a világon arányaiban a legtöbb súlyproblémával küszködő ember él – a Covid-fertőzés esetén az elhízott emberek 56 százalékkal nagyobb eséllyel szorulnak kórházi kezelésre és 75 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak bele a betegségbe. Az Egyesült Államokban az ottani túlsúlyos emberek több mint kétszer akkora valószínűséggel szorulnak kórházi kezelésre és több mint hatszor nagyobb eséllyel kerülnek lélegeztetőgépre is. Azon ­amerikaiak aránya, akik normál testsúlyúak voltak és a kórházakban a koronavírusban elhunytak, a betegek kevesebb mint 24 százalékát tette ki.

Az angolszász világon belül maradva a brit statisztikák alapján a túlsúlyos emberek 67 százalékkal, az elhízottak pedig háromszor nagyobb eséllyel szorulnak intenzív ellátásra. Annak ellenére, hogy általában a spanyolok kevésbé elhízottak, a hivatalos becslések szerint az elhízott emberek 51 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak bele a fertőzés okozta betegségbe. Az olaszok is relatíve kevésbé elhízottak a teljes népességet tekintve, ám az adatok ott is beszédesek: a fertőzés esetén az elhízott emberek ötször nagyobb eséllyel szorulnak intenzív ellátásra. A francia adatok még brutálisabbak: fertőzés esetén a súlyos elhízásban szenvedő emberek több mint hétszer nagyobb eséllyel kerülnek lélegeztetőgépre, mint azok, akik nem küzdenek túlsúllyal vagy elhízással.

No de mit jelent ez a költségek és a kórházi kapacitások tekintetében? Az elemzés szerint sem az egészségügyi kiadások nagysága, sem az egészségben várható élettartam nem magyarázza a túlsúlyos és elhízott népesség túlsúlya és a Covid okozta halálozási ráta közötti összefüggést. Nincs összefüggés a megnövekedett nemzeti vagyon és a súlyproblémával küszködő népesség túlsúlya és a Covid okozta halálozási ráta, valamint a népesség túlsúlya és a Covid okozta halálozási ráta közötti összefüggés is kevésbé magyarázható azzal, hogy az idősebb emberek nagyobb arányban fordulnak elő olyan országokban, ahol a túlsúlyos emberek nagyobb arányát teszik ki a népességnek.

A jelentés kimutatja, hogy amennyiben az ötvenszázalékos küszöbértéket átlépi a túlsúlyos népesség aránya a lakosságon belül, akkor az gyakorlatilag automatikusan magas halálozási rátát jelez előre. Világszerte 2020 végén a Covid-halálozási arány csaknem tizenötszöröse volt azokban az országokban, ahol a túlsúly előfordulása meghaladja a felnőttlakosság ötven százalékát, mint azokban az országokban, ahol a túlsúly előfordulása a felnőttlakosság kevesebb mint ötven százalékát érintette.

A patinás Journal of the American Heart Association című folyóiratban február végén megjelent tanulmány szerint Amerikában négy, már meglévő betegállapot – az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívelégtelenség – vezethet a Covidhoz kapcsolódó, kórházi kezelést is igénylő súlyosabb esetek többségéhez. A mesterséges intelligenciát is bevetve a modellek szerint a kórházi kezelések csaknem kétharmada, azaz félmilliónál is több eset is elkerülhető lett volna, ha az érintettek nem szenvedtek volna valamely, az említett négy egészségügyi állapot közül valamelyikben.

Nézzük a hazai körképet! A https://koronavirus.gov.hu/ oldalon a hazai halálozási adatokból az alábbi arányszámok olvashatóak ki a legutóbbi (március 30-ig) kétezer halálozás adatai alapján: az összes halálozás tíz százalékának kórelőzményében szerepel az elhízás, további másfél százaléknál a magas vérzsírszint. A nők esetében az elhízás 11 százalékban szerepelt előzményként, a férfiaknál kilenc százalékban. A legutolsó kétezer halott 5,4 százaléka volt ötvenévesnél fiatalabb, a nőknél arányuk négy, a férfiaknál 6,6 százalék. Az ötven év alattiak esetében az elhízás 28,4 százalékban fordult elő, az ilyen korú nőknél 39, a férfiaknál pedig 23 százalékban.

Ez azt jelenti, hogy az ötven év alatti korosztályban csaknem háromszorosa az elhízottak aránya a teljes mintához képest, a nők esetében pedig megközelíti a négyszeres arányt. Az elhízottság tekintetében a magyar emberek a csehekkel, a mexikóiakkal, a britekkel és az amerikaiakkal vannak egy társaságban. Ami pedig például a hazai leszázalékolásokat illeti (éves szinten), a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők aránya a népességen belül három és fél százalék. Az arthrosis (porckopás) világszerte a leggyakoribb ízületi betegség, a fájdalmak és a rokkantságnak minősített állapot egyik fő oka. Az arthrosis – különösen a térdízületé – szoros összefüggést mutat a túlsúly mértékével. Egy korábbi vizsgálat szerint a nagy testtömegindexű személyek körében a térdízületi arthrosis kialakulásának kockázatát négy-öt kilogrammnyi fogyás már a felére csökkenti.

Miért fontos ez? A 18 éven felüli lakosság 15-20 százalékát érinti ez a probléma, és a KSH 2014-es felmérése szerint a magyarok 21 százaléka már a lépcsőn való közlekedést (12 fok fel vagy le) is nehéznek tartotta. Az amerikai adatokra figyelve feltételezhető, hogy a koronavírus-járvány hazánkban is jóval kevésbé szedné áldozatait, ha kevesebb lenne az elhízott, a magas vérnyomásban, cukorbetegségben és szívelégtelenségben szenvedő emberek aránya. Csak emlékeztetőül: a 2016-os influenzajárvány és a mostani koronavírus-járvány között az áldozatok tekintetében a különbség több mint négyszeres.

Ennek nem csupán az az oka, hogy a koronavírus sokkal agresszívebb, mint a korábbi influenzavírus, hanem ebben benne van az is, hogy – miközben csökkent a jövedelmi szegénység hazánkban – a lakosság körében jelentős mértékben, mintegy harminc százalékkal emelkedett az elhízottak aránya. Nos, vegyük le ezt a harminc százalékot a koronavírus következtében elhunytak számából! Ekkor egymillió lakosra vetítve az adatokat már megelőzne bennünket Franciaország, Spanyolország, Portugália, az Egyesült Államok, Olaszország, az Egyesült Királyság, valamint Belgium is, így vélhetően nem lennénk az első öt uniós tagállamban sem a halálozások tekintetében.

Összegezve: a mostani járványhullámban a védőoltás jelenleg az egyetlen megoldás, hogy a karanténokkal eltöltött hetek, hónapok után a szabadság újra eljöjjön hazánkban, talán az elsők közt az EU-ban. Szakértők sokasága, de még a legjelentősebb tanácsadó cégek is azt mondják, hogy az egészségügyi ellátás és intézményrendszer legfeljebb tíz százalékban, a társadalmi viszonyok tizenötben, míg a genetika már harmincban, de a legnagyobb mértékben, vagyis negyven százalékban az életmód a ludas a megelőzhető halálokok tekintetében.

Ugyanakkor a hasonló járványok és az egészségügy tehermentesítése érdekében szükség lehet egy nemzeti súlymaximumra is. Különösen a gyermekek és azon belül a kisfiúk ­miatt lenne erre az irányváltásra szükség, mert körükben már minden harmadiknak van súlyproblémája és 2025-re arányaiban nálunk lehet a legtöbb elhízott gyermek, illetve férfi, ha nem teszünk ez ellen.

Ha nem fogytam volna le legalább tíz kilót a feleségemre hallgatva, talán én magam is lélegeztetőgépre kerültem volna, és ez a mostani elemzés sem készülhetett volna el!

A szerző miniszteri biztos, tudományos főmunkatárs (NKE)

(Borítókép forrása: Flickr)